Az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva azt írták: az iskola dönthet úgy, hogy a relaxációhoz kapcsolódó ismereteket nemcsak a testnevelésórán, hanem a szabad időkeret terhére, akár önálló tanóra keretében is oktathatja. Erre vonatkozott egy kaposvári rendezvényen Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár újságírói kérdésre adott válasza – írták. Kitértek arra is: a Nemzeti alaptanterv egyik fontos fejlesztési területe a testi és lelki egészségre nevelés, amely a kormányzat által támogatott teljes körű egészségfejlesztő programoknak is részét képezi. E célokhoz kapcsolódóan a testnevelés és sport műveltségterület tartalmában jelent meg a relaxáció fogalma mint az egészségmegőrzés és a prevenció egyik tanulható és tanítható eszköze.
Kifejtették: 2013-tól az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervekben ennek alapján megjelennek a relaxáció különböző (például mozgásos, légző) gyakorlatai, a belső figyelem, az önkontroll, a testtudat kialakítása, a fizikai aktivitás támogatása, valamint az érzelmi-akarati tulajdonságok fejlesztése érdekében. Általános cél a feszültségoldás, a stressz kezelés és az agresszió megelőzése – közölte az államtitkárság. Hozzátették: a relaxációs alapgyakorlatoknak nevezhető feszültségoldó, lazító, mozgásos tevékenységek eddig is részei voltak a mindennapi pedagógiai munkának (a kötelező tantárgyaknál, például magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális kultúra) és további választható tantárgyaknál, valamint tanórán kívüli foglalkozások területén (például drámapedagógiai és sportfoglalkozások).