Kihirdették a választási eljárási törvényt

A parlament április 8-án módosításokkal fogadta el ismét a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját – az államfő beadványa nyomán – januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. A kormánypárti szavazatokkal módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől. Megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni. Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért.

Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor – a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése.

Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva. A reklámozásra szánt műsoridőt a Nemzeti Választási Bizottság fogja beosztani.

Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az erről szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhető. Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők. A kampánykorlátozások a jövőben lazulhatnak, ugyanis a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetői azt kezdeményezték: a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti választás előtt. Ugyanakkor a kereskedelmi televíziók és rádiók nem kérhetnének pénzt a reklámok közzétételéért. Navracsics Tibor miniszter és két államtitkára, Répássy Róbert és Rétvári Bence hétfőn nyújtotta be indítványát az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénycsomaghoz, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

A kihirdetett eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak. A törvény szerint megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés. Az egyéni jelölteknek ehelyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett. A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.

A választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök. A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhető a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján.

A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.