Szörényi Mariann tanácsvezető bíró az ítélet indoklásakor kiemelte: az első fokú bíróság a bizonyítási eljárást teljes körűen lefolytatta, indoklási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a vádlottak bűnössége megállapítást nyert. Az ítélet szerint Kolompár Orbán társadalmi pozíciójával visszaélve követte el a bűncselekményt, amikor az uniós támogatást csalárd módon szerezte meg. Kolompár Orbán az adott időszakban az Országos Cigány Önkormányzat elnöke volt, ezért vele szemben „a társadalmi elvárás magasabb szintű” – hangsúlyozta a tanácsvezető bíró.
A bíróság nem fogadta el Kürthy-Kovács Tamás ügyésznek az első- és a másodfokú vádlottal szemben hosszabb időtartamú börtönbüntetés kiszabását kérő indítványát, de elutasította a védők által elsősorban felmentésre, másodsorban az elsőfokú ítélet enyhítésére beadott indítványt is. A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletnek azt a részét is, amely a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és a számvitel rendjének megsértése bűntette miatt emelt vád alól felmentette az OCÖ egykori elnökét.
A per 2009 novemberében kezdődött, de a vonatkozó törvény értelmében szüneteltetni kellett, mert Kolompár Orbán képviselőjelöltként indult a 2010-es országgyűlési választáson. A Kolompár Orbán vezetésével működő Kiskunmajsai Cigány Érdekképviseleti Szervezet és partnerszervezetei a vád szerint az Európai Unió foglalkoztatási programját segítő pályázat révén a közösségi költségvetésből 109,1 millió forintot, a magyar költségvetésből 36,4 millió forintot, összesen 145,5 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul, és további 76,5 millió forintot kíséreltek megszerezni.