1967-ben lépett elő Nicolae Ceaușescu Románia első számú vezetőjévé
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
Az önkormányzatok kikérhetik az MTA véleményét, ha egyes utcanevek kapcsán nem biztosak benne, van-e önkényuralmi kötődésük, írja az Index.
Több utcanév kapcsán is kikérték a Magyar Tudományos Akadémia véleményét az önkormányzatok – írja az Index. A településvezetők arra voltak kíváncsiak, azok megmaradhatnak-e továbbra is elnevezésként, vagy valamely diktatúrához köthetőek, ezért át kell őket nevezni.
Az MTA szerint a béke, terv, haladás és szabadság elnevezett közterületek „önmagukban nem utalnak közvetlenül önkényuralmi politikai rendszerre”. A Május 1. utca is maradhat, többek között azért, mert bár valóban inkább szociáldemokrata ünnep, ám „1955 óta XII. Piusz pápa rendelkezése alapján katolikus ünnep is, Munkás Szent József ünnepe”. Hozzáteszik: május elseje ma is ünnep számos országban, így Magyarországon is, és munkaszüneti napnak számít.
Nem állta ki az MTA próbáját viszont az Április 4., a Felszabadulás, a Vörös hadsereg, a Partizán és az Úttörő út. Nem javasolják továbbá közterület elnevezéseként Asztalos János, Dimitrov, Fürst Sándor, Hámán Kató, Kun Béla, Lenin, Lukács György, Máté János, Mező Imre, Rajk László, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre, Sallai Imre, Sallai, Tolbuhin, Zalka Máté és Zója nevét. Maradhat viszont Jurij Gagarin, Bacsó Béla és Somogyi Béla is utcanévadóként.
A nem javasolt utcaneveket le kell cserélni, ám az MTA által elfogadottakat sem kötelező megtartani. A névváltoztatásokra azért van szükség, mert január elseje óta az új, az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezéseket tiltó törvény értelmében „közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal”.