A Fidesz-KDNP parlamentnek pénteken benyújtott, minden kormánypárti képviselő által aláírt alaptörvény-módosítási javaslata szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg. Ugyancsak a felsőoktatást érintő változás, hogy míg jelenleg azt mondja az alkotmány, a főiskolák, egyetemek gazdálkodását törvény szabályozza, addig a módosítás szerint az intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a kormány határozza meg, és felügyeli is a gazdálkodást. Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, rögzítve, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Változhat a véleménynyilvánításról szóló rész: egyértelművé tennék, hogy a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát. Hozzáteszik, hogy az ilyen közösségekhez tartozó embereknek – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Az indoklásban megjegyzik: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.
Az alkotmánymódosítás több olyan passzust is tartalmaz, amely korábban az átmeneti rendelkezésekben szerepelt, de egy részüket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A Fidesz-KDNP ezért az alaptörvényben javasolja rögzíteni e kérdések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely – mint azt a fideszes Gulyás Gergely péntek délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta – rövidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lehet az alaptörvény része. Hasonló a helyzet az egyházak elismerésével, valamint a nemzetiségekre vonatkozó részletes szabályok sarkalatosságával. Bekerülhet továbbá az alaptörvénybe az, hogy az országgyűlési választás és az európai parlamenti voksolás előtt az induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett és ingyenesen kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor korlátozhatók a politikai hirdetések.