„Zsidókat nem fogadunk a szállodánkban” – közölte a Booking-foglalás
Kirobbant a botrány az olasz szálloda közleménye miatt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap a devizahitelesek helyzetéről közölt riportot, a Die Welt című konzervatív lap pedig a Balkánról Németországba irányuló roma vándormozgalommal kapcsolatos vezércikkben foglalkozott Magyarországgal.
A FAZ szerzője, Michaela Seiser a „Már csak kivándorolni tudunk” című budapesti keltezésű riportjában írja: a devizahitelek elterjedtségét jelzi egy mondás, miszerint egy feldobott kő nem tud úgy leesni, hogy ne devizahitelest találjon el. Több mint egymillió magyar adósodott el devizában, és a törlesztési hátralékok miatt több mint 120 ezer család otthonát bocsáthatják kényszerárverezésre. A következő időszakban a kényszerárverezések száma várhatóan stagnál majd, ami az utóbbi időszak fejleményeit tekintve „jó hírnek számít” – írta Michaela Seiser.
A Die Welt „A romák és a jog” címmel közölt vezércikket a mindenekelőtt Romániából és Bulgáriából érkező cigány bevándorlók helyzetével kapcsolatban. Torsten Krauel cikkében megjegyezte: Franciaországban és Magyarországon „a romakérdésben már annyira polarizált a hangulat, hogy egyre szűkebb a tér a higgadt intézkedések előtt”, aminek „jelentős mértékben pártszerkezeti okai vannak”, ugyanakkor azt is mutatja, hogy „óvatosan kell kezelni azt a feltételezést, hogy a problémák megoldódnak maguktól”.
A Der Standard című liberális osztrák napilap pénteken a Jobbiknak a diákság körében mért népszerűségével és az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatával összefüggésbe hozott listával foglalkozott jegyzetében. Ismerteti azt a felmérést, amely szerint a magyar felsőoktatási hallgatók 33 százaléka a szélsőjobboldali Jobbik pártra szavazna, s ugyancsak a diákok 33 százaléka mondja azt, hogy a diktatúra jobb, mint a demokrácia. „Ennek fényében nem meglepő az egyik budapesti egyetem hallgatói képviselőinek rasszista tevékenységével kapcsolatban most kirobbant botrány” – vélte Josef Kirchengast. A cikkíró szerint nem valószínű, hogy egyedi esetről lenne szó. Politológusok a hatalmon lévő elittel szembeni frusztrációban látják ennek a fejleménynek a fő okát. Ez azonban nem magyaráz meg mindent – vélekedett a szerző. Meglátása szerint liberálisból „nemzeti populistává” való átalakulása óta Orbán Viktor kerüli a jobboldali szélsőségesektől való egyértelmű elhatárolódást. A Fidesz nem akarja ezt a szegmenst a Jobbiknak átengedni, valójában azonban mindez csak a jobboldali szélsőségesség szalonképessé válásához járul hozzá. Ha különösen a jövendő elit fogékony erre, akkor a jelenlegi elit többé nem hazudhatja el kudarcát – olvasható a Der Standardban.
Ivan Gasparovic eheti magyarországi utazása kapcsán a szlovák államfő gödöllői lovasparkban tett látogatásáról számolt be a pozsonyi Sme pénteken. A liberális szlovák lap hangsúlyozta: a szlovák államfő vendéglátója egy olyan motoros társaság tiszteletbeli vezetője volt, amelynek tagjai „Szlovákiának a Nagy Magyarországhoz való visszacsatolására vágynak”. A gödöllői lovasparkot tulajdonló Lázár testvérek egyike, Lázár Vilmos a Gój motorosok tiszteletbeli elnöke – emeli ki a Sme. Leszögezi: „egy szélsőséges, antiszemita, irredenta szervezetről van szó”, amelynek tagjai rendszeres részvevői a szélsőjobboldali akcióknak. Lázár Vilmos a Fideszhez közel álló vállalkozó, a magyar CBA üzletlánc résztulajdonosa – jegyzi meg a pozsonyi lap.
„Megjelölték az iskolában a cigányokat és a zsidókat” című írásában az ATV által bemutatott, állítólag az ELTE Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata (HÖK) által készített hallgatói listákról is beszámolt a pozsonyi Sme pénteken. „Az eset nem számít meglepetésnek” – írta a Sme. Bár a HÖK-nek diákönkormányzatnak kellene lennie, mégis már jó ideje „a kormányzó Fideszhez közel álló politikai szervezetnek tartják”. Hozzáteszi: az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzata pedig „egyenesen a szélsőséges Jobbikhoz áll közel” és aktivistái a legutóbbi választási kampányba is bekapcsolódtak a párt oldalán.