Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által csütörtökön elfogadott, az európai média helyzetéről szóló határozat szerint a magyarországi médiaszabályozás tavalyi módosításai az ajánlások csak kis részének tettek eleget, és nem zárják ki a joggal való visszaélést, és annak a sajtószabadság korlátozására való felhasználását.
Az ET parlamenti közgyűlése a dokumentum elfogadásával felszólítja a magyar kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az ET akkori emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg által 2011 februárjában tett, ezzel kapcsolatos állásfoglalásban megfogalmazott észrevételeknek. A határozat azt is megállapítja, hogy a médiapiaci szereplők megsokszorozódása dacára a közszolgálati média továbbra is fontos információforrás Európában. Határozatában az ET parlamenti közgyűlése „aggodalommal veszi tudomásul”, hogy több országgal, például Olaszországgal, Ukrajnával, Szlovákiával és Spanyolországgal együtt az elmúlt időkben Magyarországról is a közmédiára gyakorolt politikai nyomásról szóló hírek érkeztek, és a közgyűlés ebben az ügyben az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) együttműködésére is számít.
A közgyűlés egyúttal emlékeztet egy 2008-ban elfogadott határozatára, amelyben kimondta: a közszolgálati műsorszolgáltatókat meg kell védeni a politikai befolyástól a mindennapi irányítási és a szerkesztési tevékenység területén, nyílt pártpolitikai kötődéssel rendelkező személyeknek nem szabadna vezető beosztásokba kerülniük, a közszolgálati műsorszolgáltatóknak pedig belső etikai kódexet kellene alkotniuk az újságírói munkára, a szerkesztés politikai függetlenségére vonatkozóan.
A határozati javaslathoz fűzött magyarázatban készítője, a néppárti svéd Mats Johansson felidézi, hogy a 2010-ben elfogadott médiaszabályozás, amelyet a kétharmados parlamenti támogatást maga mögött tudó, újonnan megválasztott kormány hozott, „súlyos aggodalmakat” keltett a Velencei Bizottságban, mert a testület véleménye szerint például nem garantálta a médiafelügyelet politikai függetlenségét, és lehetőséget teremtett a tartalmi szabályozásra. Emlékeztet arra is, hogy az Európai Bizottság és az Európa Tanács kérésére, valamint az Alkotmánybíróság döntése nyomán a médiaszabályozás módosult, ugyanakkor egy tavaly májusban, az ET főtitkárának felkérésére készült független szakértői értékelés több olyan aggályos pontra is rámutatott, amely „továbbra sem felel meg az Európa Tanács mércéjének”. A svéd képviselő arra is kitér, hogy az ügyben folyik az egyeztetés a magyar hatóságokkal; legutóbb tavaly augusztusban ültek asztalhoz szakértői szinten.
A határozati javaslat vitájához magyar országgyűlési képviselők is hozzászóltak. A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc rámutatott, hogy a magyar médiaszabályozást az Európai Unió és az Európa Tanács részéről is érte bírálat, a magyar hatóságok pedig „intenzív” párbeszédet folytattak a nemzetközi szervezetekkel, majd az uniós jognak megfelelően az Országgyűlés módosította a törvényeket, és egyes részeit az Alkotmánybíróság megsemmisítette. „Az Európa Tanáccsal jelenleg is folyik a szakmai egyeztetés. Nyitottak vagyunk a médiaszabályozás további módosítására, és bízunk abban, hogy még az év vége előtt megegyezésre juthatunk ebben a kérdésben” – zárta felszólalását a kormánypárti politikus.
A szocialisták országgyűlési képviselője, Szabó Vilmos kijelentette: a szólás és a tájékoztatás szabadsága sarokköve a szabadságjogok érvényesülésének és a jó kormányzásnak. Az ellenzéki képviselő szerint a közmédiában a politikai befolyás megakadályozásában kiemelt felelősségük van a hatalmon lévő pártoknak, amelyek „nem tekinthetik a közszolgálati médiát saját pártpolitikai céljaik kiszolgálójának”. Szabó sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarország is azok között az országok között van, amelyekben a jelentéstevő szerint politikai befolyás nehezedik a közszolgálati médiára. „A leírtakat meg tudom erősíteni” – tette hozzá a szocialista képviselő. „A 2010-es választásokat követően a kétharmados parlamenti támogatással rendelkező magyar kormány olyan médiatörvényt fogadott el, amely korlátozta és korlátozza a sajtószabadságot” – hangoztatta a közgyűlés plenáris ülésén az ellenzéki politikus.
A skandináv országban emelkedik a lövöldözések és a robbantásos merényletek száma, amelyek gyakran köthetőek a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnbandák közötti leszámolásokhoz.
A magyar kormányfő Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyarországi soros elnökség „jó mulatság, férfimunka” volt.
Nyilvánosságra került a dokumentum!
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Mások csak beszélnek, mi cselekszünk.
Kocsis Máté szerint a szokatlan és elfogadhatatlan helyzet azonnali választ kíván, ugyanis szembemegy minden jóérzésű ember erkölcsi elvárásával.
A Nép Pártján elnöke azt írja, kevés politikai szövetségese volt, aki soha nem akarta átverni, hátba szúrni, és az egyik Ferenc volt.
A legénység tagjai arról számoltak be, hogy három egymást követő robbanást hallottak a hajófar felől, ami után a hajó az oldalára dőlt, majd elsüllyedt.
