A korrupció elleni fellépés erősítésében egyeztek meg a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetői.
Az öt intézmény között egy éve megkötött együttműködési megállapodás értékeléséről és folytatásáról szóló tanácskozást követő sajtótájékoztatón Darák Péter főbíró kiemelte: nem csupán a korrupció feltárása és szankcionálása, de a rendszerszintű megelőzés kialakítása is fontos. E téren „az első védelmi vonalat” a magatartási kódexek alkothatják, melyek figyelmeztetnek a korrupciós kockázattal járó magatartásokra. Az ÁSZ integritás projektjének eredményeképp létrejött együttműködésnek „van hozadéka, folytatni kell” – hangsúlyozta a Kúria elnöke. Szükség van a különböző módszerek kölcsönös megismerésére, a tapasztalatok cseréjére, az etikai kódexek eltérései mögött meghúzódó speciális szervezeti okok, szakmai indokok összevetésére - mondta a főbíró. A tapasztalatokat munkacsoport elemzi, jövőre jelentést tesznek közzé, és évről évre találkoznak majd a korrupcióellenes együttműködésben résztvevő intézmények vezetői – tette hozzá Darák Péter.
Polt Péter legfőbb ügyész arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció könnyen érzékelhető, de nehezen bizonyítható, ezért fontos a különböző szervek közti – nem csak legfelsőbb szintű – együttműködés. Az ügyészség egyik fő „csapásiránya” két éve a korrupcióellenes küzdelem – mondta a 2010-ben megválasztott legfőbb ügyész. A korrupció elleni ügyek osztálya tavaly április óta több mint 100 korrupciós üggyel foglalkozott, jelenleg is 40 ilyen kiemelt ügyben járnak el, köztük például a nemzetközi fogadási csalássorozat – bundaügy –, a székesfehérvári NAV-osok vesztegetéssorozata és a rendőri vezetők ellen folyó nyomozás. Másfél év alatt több mint 130 személyt gyanúsítottak meg, közülük 70-et meg is vádoltak.
Handó Tünde, az OBH elnöke is az egyik stratégiai célként jelölte meg a bírák függetlenségéhez és pártatlanságához nélkülözhetetlen integritás erősítését és az átlátható, jól ellenőrzött igazgatás kialakítását. Nem a leleplezés, szankcionálás, hanem a megelőzés az elsődleges cél - hangsúlyozta az elnök. A bíróságok biztonsági kockázatait érzékeltetve Handó Tünde elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 18 ezer veszélyes eszközt találtak országszerte a bírósági épületekbe lépőknél, köztük egy Kalasnyikov géppisztolyt is.
Kovács Zoltán, az igazságügyi minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón hangsúlyozta az öt szerv közötti együttműködés eredményeit és azt, hogy e közben „a fékek és ellensúlyok rendszere nemhogy nem gyengült, de erősödött”, hiszen az együttműködésben résztvevő intézmények megőrizték önállóságukat. A kormányzati lépések között felsorolta az államtitkár a vagyontörvény, a közbeszerzési törvény és az új Btk. korrupcióellenes elemeit, továbbá, hogy a közigazgatás átalakításába is beépül ez a törekvés azzal, hogy létrejöttek a törvényességi felügyelet megyei és jövő évtől a járási szintű szervei, a kormányhivatalok.