Orbán: Nincs jövője az európai jóléti államnak

Orbán Viktor az Euróövezet: Felelőtlenség lenne most belépni című interjúban a Handelsblattban kifejtette: „Európának igazi megújulásra van szüksége”. Nem elég néhány évig takarékoskodni, és utána mindent folytatni úgy, ahogyan a válság előtt. Az Európában megszokott jóléti államnak „már nincs jövője” – mondta, hozzátéve, hogy a jóléti alapra helyezettről munkaalapú berendezkedésre kell váltani. Közép- és Kelet-Európában ez „viszonylag könnyen” megoldható, mert „nálunk soha nem volt igazán német jellegű jóléti állam”, ezért az államot nem is kell ugyanolyan mértékben átszervezni- fejtette ki.

Nyugat- és Dél-Európában viszont előbb-utóbb napirendre kerül „a demokrácia politikai vezetésének kérdése” – vélekedett. „A demokrácia szenvedélyes híve vagyok” – hangsúlyozta –, „de legyen szabad feltenni a kérdést, hogy vajon korszerűek-e még a demokratikus rendszerek vezetési struktúrái” – jegyezte meg. A jelenlegi demokratikus rendszerek beépített problémája a vezetés gyengesége, és ezt nem szabad tabunak nyilvánítani – fogalmazott. „Egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris rendszer” – mondta a kormányfő.

Úgy vélte: legkésőbb öt év múlva Európa arról vitázik majd, hogy szükség van-e amerikai mintájú elnöki intézményre. Hogy miért éppen öt év múlva bontakozik ki ez a vita, arról Orbán Viktor azt mondta: azért, mert akkor még mindig tart majd a válság. Az euróövezet több tagjának GDP-arányos államadóssága „átlépte a kritikus 90 százalékos határt”, amelyen túl külső segítség nélkül nem lehetséges az adósságcsökkentés, és minél tovább tart a válság, annál nagyobb lesz az erős politikai vezetés iránti vágy. Erre a problémára „a lehető leggyorsabban demokratikus választ kell adnunk” – emelte ki.

Csütörtöki berlini látogatásáról a miniszterelnök elmondta: a magyar-német kapcsolatok „sértetlenek”, ezért mindenekelőtt Európa jövőjéről kíván beszélni Angela Merkel kancellárral, és három témát szeretne körbejárni. Először is arról, hogy a tervezett bankunió Magyarország számára „túl gyors”. A közös euróövezeti bankfelügyelet „a jövőt tekintve jó ötlet lehet, de nem szabad semmit elhamarkodni”. Magyarország továbbá „nem adóharmonizációt, hanem adóversenyt” akar Európában. A harmadik téma pedig az EU következő hétéves költségvetési keretének ügye, „hiszen erről még az év vége előtt dönteni kellene” – mondta Orbán Viktor.

Az államadósságról így fogalmazott: „Az a célom, hogy a rátát 50 százalék alá szorítsam”. Az ellenzék ugyan tiltakozik e törekvés ellen, „én azonban eltökélten folytatom az államháztartási konszolidációt.” „Én is szeretném tudni” – válaszolta arra kérdésre, hogy az államadósság mikor süllyed az 50 százalékos határérték alá. Az adósságcsökkentés „sajnos nem tőlünk függ, hanem attól, hogy meddig tart az euróválság” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaság teljesítménye miért marad el más EU-tagállamokétól, „csak egy válasz van: a 45 évi kommunizmus tönkretette a gazdaságot”, és ellentétben Görögországgal „nekünk mindent a nulláról kellett kezdeni” – hangoztatta. A gazdaságpolitikában Nagy-Britannia „mintakép”, mert ott alig növekszik a gazdaság, mégis emelkedik a foglalkoztatottság. Magyarországon is sikerülnie kell a munkahelyteremtésnek „gyenge növekedés idején”, ezért fokozni kell a munkaerőpiac rugalmasságát, hogy a „legalsó társadalmi rétegeknek is megérje dolgozni” – mondta.

A kormányfő szerint Magyarországnak „ipari gyártóbázisnak, nem pedig szolgáltató központnak” kell lennie. A szolgáltató szektor „fontos, de nem építhetjük fel rá a jövőnket” – hangsúlyozta. Az energiaellátással kapcsolatban a geotermikus energia szerepét emelte ki, és hangsúlyozta, hogy meg kell szabadítani az országot az orosz földgáztól való függőségtől.

A tervezett Nabucco gázvezetékről elmondta: nem Magyarország nem érdekelt a Nabuccóban, hanem „fordítva: a Nabucco nem érdekelt” Magyarországban. Az IMF/EU-hitellel kapcsolatban azt mondta, Magyarországnak azért van szüksége a hitelre, „mert az egész világ azt gondolja, hogy szükségünk van rá”. Ugyanakkor egy IMF-hitelkeret révén csökkenhetnek az államháztartás jelenleg túlságosan nagy finanszírozási költségei – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy a hitel összege „egyáltalán nem olyan fontos nekünk”, mert csupán elővigyázatossági hitelről van szó. Az euróövezeti csatlakozás kérdéséről Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetében felelőtlenség volna bevezetni az eurót Magyarországon.

Az EU-tagság ugyan az euró bevezetésére kötelez, de az uniós csatlakozási szerződés aláírásakor az euróövezet még „egészen más képet mutatott” mint most, ezért a csatlakozás a valutaunióhoz már nem lehet automatikus kötelezettség. A dél-európai országok korán vezették be a közös fizetőeszközt, „még nem voltak érettek” az euróra – fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „ezt a hibát mi nem követjük el”.

A politikai stílusát érintő kérdésekkel kapcsolatban egyebek között megjegyezte: hozzátartozik a munkájához, hogy nem fut el a konfliktusok elől. A német kancellárról pedig ezt mondta: „ha van ember a Földön, akit nem szeretnék ellenfélnek, akkor az Angela Merkel. Ezért különösen örülök, hogy a kapcsolataink barátiak”.