A települési önkormányzatok mielőbbi konszolidációját sürgetik érdekképviseleteik. A szervezetek szerdán ismertetett közös álláspontja szerint januártól működési zavarokra kell számítani, ha addig az Országgyűlés – a kormány javaslatára – nem változtatja meg a jelenlegi rendszert.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnökeként a szervezet budapesti székházában az érdekképviseletek megbeszélése után ismertette az 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállomány konszolidálásának szükségességét érintő közös álláspontot. Elmondta, a településeknek a bankok már nem adnak további – éven túli – hiteleket, mert a rendszer és azzal együtt az önkormányzatok költségvetésének bevételi oldala is átalakult; több feladat és a finanszírozásuk átkerült az államhoz, ez pedig hatással van a pénzintézetek hitelezésére. Jelezte: a konszolidáció csak a hosszabb távú, tehát egy éven túli adósságállományt érintené, az éven belüli lejáratú hiteleket nem.
Közölte, ha az év végéig nem tesz le a kormány „valamilyen használható javaslatot” a konszolidációra, a működés biztosítására a parlament elé, akkor januártól az önkormányzati szolgáltatások egy részét nem lehet majd finanszírozni, a települések nem tudják megtervezni költségvetésüket.
A konszolidációra tájékoztatása szerint többféle javaslat is felmerült, de abban egyetértettek, hogy az eljárás során figyelemmel kell lenni az el nem adósodott mintegy 500 önkormányzatra, valamint arra, hogy rendkívül „tarka a kép”. Ezzel arra utalt, hogy vannak olyan önkormányzatok, melyek hasznos beruházásokra, fejlesztésekre vettek fel hiteleket, és vannak olyanok is, melyek saját hibájukból adósodtak el. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehetnek a konszolidáció vesztesei éppen azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt években nem halmoztak fel adósságot.
A felmerült megoldások között szerepel az önkormányzati adósságállomány egy részének az átvállalása; ez akár azt is jelenthetné, hogy egy adott település nem egy banknak, hanem az államnak törlesztene. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban jelezte, ez a megoldás nem rontaná a központi költségvetési egyenleget, hiszen abba egyébként is beletartozik az önkormányzati terület.
Kósa Lajos kérdésre válaszolva arról is beszélt, valamennyi települést alkalmasnak tartja a működésre, ám szerinte ehhez kiegyenlítő rendszerre is szükség van. Példaként említette, hogy egy 120 lakosú település önmagában nem tud annyi saját forrást termelni, ami elegendő a működéshez, ezért többletforrásra van szüksége. Olyan alapot kellene létrehozni, amelybe minden önkormányzat befizetné a bevételeinek egy részét, majd ezt az összeget újraosztanák, hogy a legkisebb településen is legyen közvilágítás – mondta.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Megyei és önkormányzati pénzekből tartják fenn a hátországot.
Két bizalmatlansági indítvánnyal is megpróbálták leszedni a megszorításpárti Lacornu-kormányt, nagyon szoros volt a meccs.
Gulyás Gergely azt tanácsolta a főpolgármesternek, hogy inkább foglalkozzon a fővárossal.
A Tisza új gazdasági és energetikai szakembere szerint ezzel „viszonylag rövid idő alatt jelentős javulást lehet elérni”.
Az Európai Bizottság nem fizet, a korrupt ukrán politikus pedig tonnaszámra rejtegeti az aranyat Moszkvában. A csütörtök legolvasottabb hírei a Mandineren.
Hosszabb időre búcsút kell mondani az Aggteleki-karszt egyik legismertebb barlangjának.
A háborúba vezető vonaton nincsen fék – Boris Pistorius hátborzongató figyelmeztetést küldött a Nyugatnak.
