Az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetéséről kezdődtek tárgyalások, azonban a tagállamok és az Európai Parlament között komoly viták alakultak ki arról, mire kellene költeni a csaknem kétezer milliárd eurót.
Az Európai Unió megkezdte a 2028 és 2034 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetésének tárgyalását, amely minden korábbinál nagyobb lehet. Az Európai Bizottság 1800 milliárd eurós keretet javasolt,
míg az Európai Parlament ennél is magasabb, 1960 milliárd eurós költségvetést szeretne elfogadtatni.
A két elképzelés között jelenleg mintegy 175 milliárd eurós különbség húzódik, ami jól mutatja, milyen komoly viták várhatók a következő hónapokban.
A tervezet egyik legnagyobb nyertese a védelempolitika.
Az Európai Unió 131 milliárd eurót fordítana védelemre, biztonságra és űripari fejlesztésekre, ami ötszöröse a jelenlegi költségvetési ciklus hasonló kiadásainak. A katonai mobilitásra szánt források tízszeresére nőhetnek.
A háttérben az orosz–ukrán háború, valamint az Egyesült Államok jövőbeli biztonsági szerepvállalásával kapcsolatos európai bizonytalanság áll.
A költségvetési átalakításnak azonban vesztesei is lehetnek.
Az új rendszer alapján kevesebb támogatás juthat a gazdálkodóknak, a szegényebb régióknak és több civil szervezetnek.
Egyes országok, köztük Csehország, Szlovénia és Portugália is forráscsökkenéssel szembesülhetnek. Ezzel párhuzamosan a takarékosabb költségvetési politikát támogató államok – például Németország, Hollandia, Svédország és Ausztria – kisebb uniós büdzsét szeretnének, és ellenzik az újabb közös uniós adósságvállalást.
Az Európai Parlament 2026. május 18-án szavaz saját tárgyalási mandátumáról, de a végleges megállapodás még messze van.
Bár Brüsszel célja, hogy 2027 előtt lezárják az egyeztetéseket, a tagállamok közötti érdekellentétek miatt egyre többen számítanak hosszú és konfliktusos tárgyalásokra.
Ezt is ajánljuk a témában
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Nyitókép: JPix / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Dornfeld László szerint ez a lépés egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél, és még belső feszültségeket is okozhat a kabineten belül.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Az uniós főképviselő szerint „a gyengeség csak agressziót vált ki”.
Ez ez a polgári Magyarország.
Az MTK kereskedelmi bevételei nem kapcsolódnak a politikához.
Napirenden az Alaptörvény módosítása és az ország energiaellátása is.
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
