New York Times: Kijev immár a biztonságra, és nem a területekre fókuszál
Úgy tűnik, Trump gyakorlatilag feje tetejére állította az ukránok elképzeléseit.
Megkezdődött a vörösiszap-katasztrófa miatt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-re kiszabott környezetszennyezési bírság ügyében indított közigazgatási per tárgyalása szerdán. Három óra után a tárgyalást elnapolták.
Megkezdődött a vörösiszap-katasztrófa miatt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-re kiszabott környezetszennyezési bírság ügyében indított közigazgatási per tárgyalása szerdán a Veszprémi Törvényszéken – tájékoztatta Dülkné Pintér Zsuzsanna szóvivő az MTI-t. Hozzátette: a csaknem háromórás első tárgyalást Magyarádyné Vándor Zsuzsanna tanácsvezető bíró elnapolta, mert a felperes cég és az alperes egyaránt újabb szakértői véleményeket, iratokat nyújtott be.
A törvényszék a felperes kérelmére idén április 23-án felfüggesztette a közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig a zöldhatóságnak a vörösiszap-katasztrófa miatt a cégre kiszabott hulladékgazdálkodási, természetvédelmi és vízszennyezési bírság tárgyában hozott határozatainak végrehajtását. A Mal Zrt. keresetében a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) által kiszabott összesen 137,6 milliárd forintos környezetszennyezési bírság hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte a bíróságtól. Az alperes ugyanakkor a cég keresetének elutasítását kérte.
A Veszprém megyei Napló online kiadása szerint a szerdai tárgyaláson a bírság mértékét is vitatta a Mal ügyvédje, és szakértő kirendelését kérte. Szerintük a tározó helyének kiválasztása, tervezése, megépítése és a kockázatok alábecsülése egyaránt szerepet játszott a katasztrófa bekövetkezésében. Az engedélyezési folyamatokban az elsőfokú környezetvédelmi hatóság jogelődje részt vett, mint engedélyező, így a zöldhatóság nem járt el kellő körültekintéssel – írták.
Az alperes szerint a cég csak hárítani akarja a felelősséget, hiszen a timföldgyár 1997-es privatizálásakor minden iratot megkaptak, tudták, hogy milyen állapotban vannak az építmények, ezért nem helytálló a Mal érvelése, hogy nem ismerték a körülményeket – tudósít a megyei napilap.