Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Móron, a II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon.
Novemberben kerül az unió elé a magyar forráselosztási elképzelés, amely szerint a következő hét évre jutó várhatóan 20 milliárd euróból 60 százalékot gazdaságfejlesztésre, ezen belül 46 százalékot vállalkozásfejlesztésre, 14 százalékot területfejlesztésre, további 10-10-10 százalékot közlekedési, energetikai és humánerőforrás-fejlesztésre, 7 százalékot a központi régió és Budapest fejlesztésére fordítana Magyarország, 3 százalékot pedig tartalékolna – közölte a miniszter. Megjegyezte, 2007-2013 között a vállalkozások fejlesztésére, ezen keresztül gazdaságfejlesztésre az összes forrás 14-16 százaléka jutott.
„A Kárpát-medencében tudunk igazán növekedni és nem csak a magyar államhatárokon belül. A növekedési és beruházási fordulatot a Wekerle-tervre kell építeni” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, utalva a magyar gazdaság Kárpát-medencei növekedési stratégiájára. Matolcsy György hozzátette: Magyarország bizonyította, hogy kreatív, szokatlan, de mégis hatékony gazdaságpolitikával egyszerre képes csökkenteni államadósságát, a családok devizaadósságát és képes 3 százalék alatt tartani költségvetési hiányát. Úgy vélte, már csak egyetlen dolgot kellene bizonyítani: „képesek vagyunk gyors gazdasági növekedésre”. Szerinte ehhez beruházásokra van szükség, amit a kreatív gondolat, a keleti nyitás és a nyugati integráció hozhat meg.
A tárcavezető kiemelte, hogy történelmi lehetőség előtt áll a Baltikumtól az Adriai-tengerig terjedő térség, amelynek középpontjában a Kárpát-medence áll. Felzárkózhatunk Európa nyugati feléhez és helyet cserélhetünk az eurózóna déli térségével – mondta. Hozzátette, a tervekből programokat kell csiszolni a következő hónapokban, hogy készen álljon az ország és a Kárpát-medence a lehetőség kihasználására. A Wekerle-tervvel kapcsolatban javaslattal is élt. Az eddigi öt kitörési pont – a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor – mellé hatodikat vetett fel: az úgynevezett kékgazdaság fejlesztését, amely a víz védelméről szól. Úgy fogalmazott, hogy ezt a felbecsülhetetlen értéket védeni kell, ezért sok száz víztározóra van szükség. Közölte: Magyarország a jövő évtől 200 víztározó építését kezdi meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A techmilliárdos az X-en posztolta újra a bizonyító erejű posztot.
A külügyminiszterük nagyon dicsérte az ukránok kitartását, de mondott kacifántos dolgokat is az Euronews stúdiójában.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte lapunknak az Európai Néppárt elnökének kijelentéseit a párt zágrábi zártkörű megbeszélése után.
A bizottság bevonná a képviselőket – csak épp dönteni nem hagyná őket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Nem kapkodnak a ötkarikás jegyek után Milánóban, akciózni kényszerülnek a szervezők, ráadásul egy súlyos baleset is borzolta a kedélyeket a megnyitó előtt. Íme, a téli olimpia magyar indulói!
