Itt a békeköltségvetés: mutatjuk, mire számíthatunk jövőre
A háború okozta bizonytalanság és az amerikai elnökválasztás tétje a költségvetés elfogadásában is módosítást igényelt – mutatott rá Varga Mihály.
Az Index összefoglalta a magyar gazdaság jelenlegi legfontosabb jellemzőit: kritikusan alacsony a beruházási kedv, stagnál a fogyasztás, de legalább jól teljesít az export. Összességében azonban a legtöbb elemző recessziót jósol az idei évre, ami a leggyengébb teljesítmények egyike lehet Kelet-Európában.
Az Eurostat idei évre vonatkozó előrejelzési térképén csak a magyar növekedés lesz mínuszos előjelű (0,3 százalékos csökkenéssel), a csehek 0 százalékon stagnálnak, miközben a lengyelek növekedése 2,7 százalék lehet.
Az Index elemzése szerint az Orbán-kormány 2010-ben lendületes tervekkel vette át a kormányzást, de az EU nem engedte elszállni a hiányt, az euróválság pedig sokat rontott a nemzetközi gazdasági környezeten. A kormány az egykulcsos adótól várta a növekedés beindulását, de az adókiengedés 500 milliárd forintos rést ütött a költségvetésen, amit egyszeri intézkedésekkel (nyugdíjállamosítás, különadók) próbáltak eltüntetni, miközben a gazdaság sem indult be.
Jelenleg Magyarországon nagyon alacsony a beruházások aránya: a kétezres évek elején a GDP 22-23 százaléka körül volt a mutató, ami tavaly 17 százalék alá esett. A rossz befektetői klímát rontja a külföldi tőkével kapcsolatos, gyakran ellenséges kormányzati retorika, a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet. A kormány gazdaságpolitikájának egyik központi eleme sokáig a fogyasztás felpörgetése volt, de ma a fogyasztás is stagnál.
Az export viszont növekedni tudott, sőt, évek óta tartósan több terméket exportálunk, mint amennyit behozunk. Az Index szerint a forint gyengülése nagyon jó az exportáló cégeknek: amit külföldön euróért eladnak, azért itthon átváltáskor több forintot kapnak, ami javítja a nemzetközi versenyhelyzetüket. Ugyanakkor az utóbbi negyedévek adatai szerint az export növekedése is lassult.
Az Index összefoglalta a Magyarországra vonatkozó idei növekedési adatokat: bár a kormány 0,1 százalékos növekedésben bízik idén, az Európai Bizottság mínusz 0,3; a Magyar Nemzeti Bank mínusz 0,8; a Világbank mínusz 0,4; az OECD mínusz 1,5; az EBRD mínusz 1,3 csökkenést jósol 2012-re. A Kopint-Tárki mínusz 1 százalékos; a GKI Gazdaságkutató mínusz 1,5 százalékos; a Századvég Gazdaságkutató mínusz 0,8 százalékos csökkenést jelez előre. Az IMF 0 százalékos stagnálást vár, ami a kormány után a legoptimistább előrejelzés.