A szervezet szerint a közelmúltbeli magyarországi alkotmányos változások hatalmi visszaélések kockázatát vetik fel az erős kormányzat, valamint az olyan parlament által, amelyben az ellenzéknek kevés rálátása van a kormányzó többségre.
A Transparency International (TI) nevű nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament székházában tartott tanácskozás kezdetén hozta nyilvánosságra jelentését, amely 25 európai ország – köztük Magyarország – vonatkozásában tekinti át a korrupció jelenségét, az azzal kapcsolatos tendenciákat. A jelentés egyik megállapítása, hogy a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában a 2004-es EU-csatlakozás óta romlott a korrupció elleni küzdelem eredményessége. Magyarországot illetően a TI-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az új jogszabályok meghozatala következtében súlyosan sérültek a fékek és ellensúlyok. „Ezen túlmenően az alkotmányos változtatási folyamat széles körű bírálatban részesült, mert hiányzott az átláthatóság és az érdemi konzultáció. Ma még nem látható, mi lesz a hosszú távú hatása ennek az új alkotmányos rendnek a magyarországi integritási keretekre, de a kezdeti jelek aggodalomra adnak okot” – áll a Transparency International jelentésében.
Az általános tanulmány közzététele utáni vitában Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: amíg Európában a számvevőszék, az ügyészség, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás az integritás viszonylag erős pillérének számít, addig Magyarországon – és ez visszalépésnek számít a 2007-ben készült TI-értékelés óta – ezeknél az intézményeknél felmerül a jelentős befolyás kockázata. Alexa szerint a kontrollintézmények rendszerének meggyengülése lehetővé teszi azt, hogy különböző egyéni érdekek befolyásolják a döntéshozást, a politikát, és az állam különböző érdekcsoportok fogságába kerülhet. Szerinte a korrupció elleni fellépésre hivatott intézményrendszer Magyarországon annyira gyenge, hogy az veszélyezteti az EU-források hatékony felhasználását.
A TI Magyarország ügyvezető igazgatója kitért arra, hogy bár a magyar médiatörvény körüli viták közismertek, Magyarországon az oknyomozó újságírók rendben teszik a dolgukat. Pozitívumként említette, hogy megerősítették Magyarországon az ügyészséget a korrupciós esetek mélyebb feltárása érdekében. Hozzátette: a kormány meg szeretné teremteni a közérdekű bejelentők védelmének intézményrendszerét, és elvileg törekszik a lobbyszabályozásra is. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a kabinet korrupcióellenes törekvései csak a központi adminisztrációra összpontosulnak, így a párt- és kampányfinanszírozás kérdését, az üzlet és a politika összefonódásából adódó korrupciós kockázatot nem kezelik. Azt, hogy a TI kiszállt a párt- és kampányfinanszírozásról szóló törvényelőkészítő egyeztetésből, Alexa Noémi az MTI-nek adott külön nyilatkozatában így indokolta: a kormányoldal, miután aláírt egy nyilatkozatot, az egészet kirakatfolyamattá tette, „nem nagyon jelentek meg azokon az egyeztetéseken, ahol a tartalmi részleteket dolgoztuk volna ki”, a kezdeményezés így megbukott.
Házkutatást tartottak Zelenszkij kabinetfőnökének otthonában, ami a korrupciós botrány kirobbanása óta az első olyan eset volt, hogy az elnöki hivatal belső köre közvetlenül gyanúba került.
A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda szerint konstruktív beszélgetést folytattak Rusztem Umerovval.
Még Ukrajnában is a magyar jogállamisággal foglalkoznak.
A kartellek az állam minden gyengeségét, visszalépését és koordinációs hibáját azonnal kihasználják.
Az európai vezetőket délibábos tévképzetek vezérlik, mintha az ukrán fél állna győzelemre a háborúban.
Nem a bűnöző, korrupt ukrán vezetők halnak meg a fronton, de ők döntenek.
Az ukrán kormány egyik kulcsfigurájának távozása könnyen átrendezheti a hatalmi viszonyokat a háború sújtotta országban.
Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a Horthy-korszakról napjainkra hiteles, harag és részrehajlás nélküli kép rajzolódhasson ki.
