Pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát az LMP. Schiffer András a lépést azzal indokolta, hogy a kormány ígéretével ellentétben nem nyújtotta be a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatot.
Az LMP pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát. Schiffer András a lépést azzal indokolta, hogy a kormány ígéretei ellenére nem nyújtotta be május 15-ig a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatot. Schiffer úgy fogalmazott: habár a bizottság felállítását önmagában még kevésnek tartották volna, de „az a pofátlanság” meg sem fordult a fejében, hogy a kabinet még az önmaga által állított határidőt sem fogja betartani. Hozzátette: egyetlen kormánypárti politikus sem indokolta meg, hogy miért szegték meg az ígéretüket. Szerinte ez azt bizonyítja hogy a Fidesznek továbbra is egy célja van: „szőnyeg alá söpörni azt a kérdést, ami 22 éve mérgezi a magyar politikai közéletet”. Emlékeztetett: a közelmúltban megpróbáltak felállítani egy bizottságot is az ügyben, de „a kartellpártok összezártak, a Fidesz és az MSZP megakadályozta” törekvésüket.
A politikus az újra beterjesztendő javaslatról elmondta, az csupán egyetlen ponton különbözik a december 1-jén benyújtott indítványától: a törvény 1-5 évig terjedő börtönnel büntetné azokat, akik jogosulatlanul birtokolnak vagy használnak fel állambiztonsági iratokat. Leszögezte: elképzelésük kimerítő megoldásokat tartalmaz arra, hogy hogyan lehet kezelni a jelenleg is érvényes nemzetbiztonsági és katonai biztonsági érdekeket. Schiffer a korábbi ellenvetésekre visszautalva ócska kifogásnak nevezte azt, hogy törvényjavaslatuk csak a „bezsarolt” III/III-as ügynökökre vonatkozna. Hangsúlyozta: a jogszabály külön nevesíti hálózati személyként azokat, akiknek, például az MSZMP kötelékében, rálátásuk volt az állambiztonsági szolgálatok munkájára.
Schiffer elmondta: egyértelműen szeretnének látni abban a kérdésben, hogy az állambiztonsági hálózatokat kik mozgatták. Szerinte ugyanis ezeknek az embereknek keletkezett olyan helyzeti előnyük, amelyet 1989-90-ben politikai, kulturális vagy gazdasági tőkévé lehetett átalakítani, ezért a javaslat elsősorban őket célozza meg. Hozzátette: javaslatuk eleget tesz az információs önrendelkezési jog előírásainak is, mert nemcsak a megfigyelteknek és a harmadik személyeknek biztosít teljes anonimitást, de egy szűk körben még az ügynökök szenzitív, például egészségi állapotukra vagy szexuális szokásaikra vonatkozó adatait is védi. Hangsúlyozta: az LMP arra szeretne választ kapni, hogy a rendszerváltozás folyamatát és az azt követő éveket és évtizedeket hogyan szőtték át a túlélő állambiztonsági hálózatok.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
„De sötét vagy Andris!” – írta Raskó György. De ezt az ügyvéd sem hagyta annyiban.
Az országgyűlési választásokon történő részvétel kérdésében az LMP kongresszusa hozott döntést – derült ki a közleményből.
A politikus ugyan nem lép ki az LMP-ből, de a jövőben a gyermekvédelem területén fog dolgozni.
Hogy ne léphessünk ugyanabba a folyóba többször, mindig emeljük fel még létező mutatóujjunkat, ha valaki Ceausescut élteti: eddig és ne tovább! Ungváry Zsolt írása.
Szalai Zoltán Schiffer Andrással beszélgetett a Maxima legújabb részében.
Jámbor András pályafutását végigkísérik a marxista szervezetek, a sorosista NGO-k és a külföldi pénzek. Írásunkban bemutatjuk, hogy jutott el Lenintől Magyar Péterhez.
Az RTL egy olyan kollégán keresztül hergel, aki nemrég még náluk szerepelt a képernyőn. Amíg Gáspár Evelin az RTL-nek dolgozott, addig nem volt a személyével problémája a csatornának.
Egyes helyeken a tízemeletes panelek negyedik-ötödik emeletéig érnek a hótorlaszok.
