Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére az index.hu információját megerősítve szerdán elmondta: a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) januárban kihirdetett elsőfokú felmentő ítélete ellen az elsőfokon eljáró kerületi ügyész fellebbezést jelentett be, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség április közepén visszavonta ezt a fellebbezést, miután „nem volt érdemben támadható az elsőfokú bíróság indoklása”.
Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt, főpolgármester-helyettest és két társát azzal vádolta meg korábban a X-XVII. kerületi ügyészség, hogy amikor 2010 nyarán súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásba került a nemrég még kormánypárti politikus, élettársa - egy ügyvéd segítségével - meghatalmazást készített, amely szerint a nő Hagyót képviselheti egy polgári perben. A nőnek azonban nem volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogva tartott Hagyó és őt látogató élettársa. Az ügyészség ezért vádolta meg magánokirat-hamisítással Hagyót, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte.
A január 16-án kihirdetett elsőfokú, akkor még nem jogerős felmentő ítéletben a PKKB kimondta, hogy a vádban szereplő magánokirat - a vádlottak által készített, Hagyó Miklós élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás - nem hamis. Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy olyan polgári peres eljárás kapcsán született a meghatalmazás, amelyben nincs szükség jogvégzett, kötelező jogi képviseletre. A másodrendű vádlott nem is akart olyan jogosultságokra szert tenni, amelyhez jogi végzettség kellene.