Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Kim Lane Scheppele amerikai jogászprofesszor kedden négy értelemben is alkotmányellenesnek nevezte a magyar alaptörvényt Budapesten. A Princeton Egyetem munkatársa a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást.
Alkotmányellenesnek nevezte az új magyar alaptörvényt Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem jogászprofesszora a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott keddi előadásában. Scheppele azzal a kérdéssel indította előadását: lehet-e egy alkotmány teljes egészében alkotmányellenes? Szerinte ez akkor képzelhető el, ha az alkotmány, amely jogi és politikai keret, megsérti ennek a keretnek az alapértékeit.
A professzor kifejtette, ennek négy útja lehetséges. Első esetben akkor, ha az alaptörvény megsérti a liberális alkotmány elveit, ez szerinte definíció szerinti alkotmányellenességet jelent. A második eset az, amikor érvénytelen mechanizmussal alkották meg, ekkor jogi értelemben lehet alkotmányellenességről beszélni. A harmadik út, amikor nem alapul a választópolgárok akaratán – ez legitimációs alkotmányellenességet jelent. A negyedik eset pedig az, amikor az alaptörvény nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával, ez a téves identitás révén jelent alkotmányellenességet.
„A magyar alkotmány mind a négy értelemben alkotmányellenes” – jelentette ki Scheppele, aki az utóbbi hetekben több írást is közölt Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában, a The New York Times liberális lap honlapján arról, hogy Magyarország „túl messze ment az antidemokratikus reformok” területén, megszűntek a végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló fékek, és „belátható időre a kormánypárt kezébe került gyakorlatilag minden hatalom”.