Sürgetnek a Boldoghy-ügyben

Ha az ember apja-anyja-nagyapja-nagyanyja magyar,akkor ő is az.Ugyanigy van ez,ha horvát,német,amerikai,stb. Lehet ebből politikai kérdést csinálni,mint "derék" tótjaink,románjaink,szerbjeink,a kis-antant teszi,hisz enélkül választást hazájában nem tud nyerni,ill.nemzetállama is egy nagy Kérdőjel!!!!!! Drága győztes hatalmak,a Monarchia feldarabolása után ez igy sikerült,brávó!Csak az a baj,hogy ennek a sz@rlevét mindig a térségben élők isszák meg,és amig e tüske nem lesz kihuzva(nem tudom,hogy!),ez igy is lesz. Lehet ezt magyarázni mindenféle EU-s előirányzatokkal,főleg 1963-ból(sicc!),de a kérdés megértéséhez az mit sem tesz hozzá,inkább félrevisz.

Mikor lesz végre itt is a már beigért szűrés? Egyre pofátlanabbak a trollok újabban.

A magyar újságírás színvonala pártfüggetlenül ócska. Nem kicsit, nagyon. Bármelyik újságíró kideríthetné, hogy a többes állampolgárság kérdése a nemzetközi jogban nem is olyan egyszerű kérdés és nem igaz az, hogy általánosan elfogadott, a nemzetközi jog védi, meg hasonló szövegek, amikkel politikusok házalnak TV-műsorokban. A többes állampolgárságra Európában nem is olyan régen még mint kifejezetten kerülendő helyzetre tekintettek. A nemzetközi jog, konkrétan az Európa Tanács vonatkozó egyezménye, kifejezetten megengedi, hogy az egyezmény részes államai ex lege (törvényi alapon, nem külön hatósági döntéssel) megfosszák saját állampolgárságuktól azokat, akik önként (vagyis nem pl. születéssel) megszerzik egy másik állam állampolgárságát. Article 7 – Loss of nationality ex lege or at the initiative of a State Party 1. A State Party may not provide in its internal law for the loss of its nationality ex lege or at the initiative of the State Party except in the following cases: 1. voluntary acquisition of another nationality; http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/166.htm Az 1963-as strasbourgi egyezmény (szintén európa tanácsi, de nem azonos a fentebb már emlegetett egyezménnyel) kifejezetten az ilyen helyzetek csökkentése érdekében született: http://conventions.coe.int/Treaty/EN/Treaties/Html/043.htm A részes államok (Ausztria, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Egyesült-Királyság, Írország, Olaszország, Norvégia, Hollandia stb.) között az érvényesült, hogy egyikük sem engedte állampolgárainak egy másik, az egyezményben részes állam állampolgárságának megszerzését Belgium csak 2008-ban, Franciaország csak 2009-ben lépett vissza ettől a szabályozástól, addig állampolgáraik automatikusan elvesztették a belga, ill francia állampolgárságot, ha mellé pl holland vagy angol állampolgárságot szereztek. De pl. Hollandiában most is az a főszabály, hogy ha egy holland megszerez egy másik állampolgárságot, elveszíti a hollandot (2003-ig ez alól kivételek sem voltak, 2003 óta vannak kivételek) http://www.ind.nl/en/inbedrijf/actueel/Dubbele_nationaliteit_mag_dat.asp A holland külügyminisztérium honlapján információ angolul: http://www.minbuza.nl/en/Services/Consular_Services/Dutch_Nationality/Acquiring_a_different_nationality látható, a kivételek nagyon szűk kőrűek, vagyis még a liberális Hollandia sem nagyon rajong a többes állampolgárságért... Legvégül pedig: ”Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai” Állampolgárságról szóló Európai Egyezmény (1997), 3. cikkely 1. pont http://www.complex.hu/kzldat/t0200003.htm/t0200003.htm