A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a bíróságok és az ügyészségek szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák és az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvények tervezetét. A javaslatok célja a bírói és az ügyészégi munkában a hatékonyság követelményének összeegyeztetése a bírói függetlenség szempontjaival.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta: a törvényeket pénteken be is nyújtja a kormány az Országgyűlésnek, várhatóan november 3-án kezdik meg azok tárgyalását és november 21-én lehet a zárószavazás. Az új szabályozás döntő többsége 2012 január 1-től lép életbe, néhány elem azonban csak egy évvel később, 2013-tól - mondta az államtitkár. Répássy Róbert hozzátette: a korábban nagyrészt már a sajtóban is megismert javaslatok előkészítését széles körű, szakmai egyeztetés előzte meg. Ennek keretein belül a bíróságról szóló törvényeket a kormány a Magyar Bírói Egyesület közreműködésével készítette el és az országgyűlési vita alatt is számít az egyesület észrevételeire, másrészt pedig az ügyészségi törvényeket a kormány szétküldte az ügyészségeknek véleményezésre és az ügyészség támogatta azokat.
A javaslatok célja a bírói és az ügyészégi munkában a hatékonyság követelményének összeegyeztetése a bírói függetlenség szempontjaival. Éppen ezért a tervezet szerint elválik egymástól a bíróság szakmai és igazgatási vezetése. Előbbi a Kúria - a mai Legfelsőbb Bíróság megfelelője - utóbbi pedig az új Országos Bírói Hivatal (OBH) felügyelete alá kerül. Mindkét intézményt bíró vezeti majd, akiket a parlament választ meg. Az OBH vezetőjének személyéről várhatóan még decemberben dönt a parlament - tette hozzá.
Az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez. Ennek ellensúlyozása érdekében a tervezet szerint a kirendeléssel és átrendeléssel járó többletmunka és többletterhek miatt pótlékot kaphatnak a jövőben a bírák. Emellett a tervezet létrehozná a mozgó bírói státuszt: az OBH vezetője által kiírt ilyen pályázatokra jelentkező bírók vállalják, hogy három éven keresztül az ország bármely bíróságán kijelölt tevékenységet végezhetnek.
Az ügyészségek alkotmányos helyzetét nem érinti a javaslat. A szervezet feladatai az állam büntetőigényének érvényesítése, a büntető-végrehajtás felügyelete és a közérdek védelme a magánjogi természetű ügyekben is. Az ügyészségi szervezet ezután is a bírósági szervezethez igazodik. Mivel a bíróságok új szervezeti egységei a Kúria, az Ítélőtáblák, a törvényszékek és a járási bíróságok lesznek, ezért az ügyészségek is ehhez igazodnak majd. Répássy Róbert ugyanakkor kiemelte: mivel a járások csak 2012-ben jönnek létre, ezért a járási bíróságok és a járási ügyészségek is csak 2013-tól alakulnak meg, addig a mostani helyi, városi bíróságok és ügyészségek jelenlegi formájukban működnek tovább.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat, mert egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.
Újabb harc Budapest és Brüsszel között.
A kerületi ügyészség indítványozta, hogy a vádlottal szemben a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben pénzbüntetést szabjon ki.
Még sok csata áll előttünk, de mi mindig kiállunk az igazunkért!
A Tisza Párt „bűnözőnek” nevezte, a válasz azonban olyan volt, mint egy kijózanító pofon: Zbigniew Ziobro, a politikai menedékjogot kapott korábbi lengyel legfőbb ügyész ízekre szedte Magyar Péterék narratíváját. A lapunkhoz eljuttatott, brutális őszinteségű levélben Ziobro lerántotta a leplet a „Tusk-diktatúra” valóságáról.
A belga igazságszolgáltatás első fokú ítélete világos üzenet.
Bemutatják a nyilvánosság számára készített kormányprogramjukat, amelyről az extiszás szakpolitikai vezető is beszélt. De sokkal fontosabb kérdés, hogy mit nem akarnak bemutatni a nyilvánoság előtt.
A Lucinai Szent Lőrinc Bazilika restaurátora nem is akármilyen szerepben festette meg az olasz kormányfő-asszonyt, a baloldal teljesen kiakadt.
