Kormányzati jóváhagyás az igazságügyi reformra

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta: a törvényeket pénteken be is nyújtja a kormány az Országgyűlésnek, várhatóan november 3-án kezdik meg azok tárgyalását és november 21-én lehet a zárószavazás. Az új szabályozás döntő többsége 2012 január 1-től lép életbe, néhány elem azonban csak egy évvel később, 2013-tól - mondta az államtitkár. Répássy Róbert hozzátette: a korábban nagyrészt már a sajtóban is megismert javaslatok előkészítését széles körű, szakmai egyeztetés előzte meg. Ennek keretein belül a bíróságról szóló törvényeket a kormány a Magyar Bírói Egyesület közreműködésével készítette el és az országgyűlési vita alatt is számít az egyesület észrevételeire, másrészt pedig az ügyészségi törvényeket a kormány szétküldte az ügyészségeknek véleményezésre és az ügyészség támogatta azokat.

A javaslatok célja a bírói és az ügyészégi munkában a hatékonyság követelményének összeegyeztetése a bírói függetlenség szempontjaival. Éppen ezért a tervezet szerint elválik egymástól a bíróság szakmai és igazgatási vezetése. Előbbi a Kúria - a mai Legfelsőbb Bíróság megfelelője - utóbbi pedig az új Országos Bírói Hivatal (OBH) felügyelete alá kerül. Mindkét intézményt bíró vezeti majd, akiket a parlament választ meg. Az OBH vezetőjének személyéről várhatóan még decemberben dönt a parlament - tette hozzá.

Az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez. Ennek ellensúlyozása érdekében a tervezet szerint a kirendeléssel és átrendeléssel járó többletmunka és többletterhek miatt pótlékot kaphatnak a jövőben a bírák. Emellett a tervezet létrehozná a mozgó bírói státuszt: az OBH vezetője által kiírt ilyen pályázatokra jelentkező bírók vállalják, hogy három éven keresztül az ország bármely bíróságán kijelölt tevékenységet végezhetnek.

Az ügyészségek alkotmányos helyzetét nem érinti a javaslat. A szervezet feladatai az állam büntetőigényének érvényesítése, a büntető-végrehajtás felügyelete és a közérdek védelme a magánjogi természetű ügyekben is. Az ügyészségi szervezet ezután is a bírósági szervezethez igazodik. Mivel a bíróságok új szervezeti egységei a Kúria, az Ítélőtáblák, a törvényszékek és a járási bíróságok lesznek, ezért az ügyészségek is ehhez igazodnak majd. Répássy Róbert ugyanakkor kiemelte: mivel a járások csak 2012-ben jönnek létre, ezért a járási bíróságok és a járási ügyészségek is csak 2013-tól alakulnak meg, addig a mostani helyi, városi bíróságok és ügyészségek jelenlegi formájukban működnek tovább.