Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Összeállították azoknak a személyeknek a listáját, akiket Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván, és akiknek iratanyaga az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére átadásra került.
Összeállították a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya által szigorúan titkos állományú tisztként nyilvántartott személyek listáját. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően újjászervezett ügynökhálózat segítségével kialakított állambiztonsági mechanizmus egészen 1990-ig változatlan struktúrában működött. A kutatás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, a BM III/II. Csoportfőnökség állományába tartozó SZT-tisztek iratanyagát dolgozta fel. Ezen iratcsoportokból 670 SZT-tisztre vonatkozólag sikerült adatot nyerni, akik közül 548 személy név szerint is beazonosítható volt. A csak fedőszámmal szerepeltetett 122 fő közül azonban még számos személy beazonosítható - ám ez további levéltári kutatást igényel.
Az egyes adatlapok biográfia rovataiban olyan idézetek és azt kiegészítő információkat is szerepeltetnek, amelyek alkalmassá teszik a tanulmányt az adott SZT-tiszt személyiség jegyeinek és szakmai munkájának megítélésére is. Ezt a célt szolgálja a szigorúan titkos tisztek korabeli lakcímének szerepeltetése is. Blazovich Péter, az Emlékpont igazgatója reméli, hogy a honlapon Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián (56-os Intézet) történészek által elvégzett alapkutatás révén közzétett adatok hozzájárulnak az állambiztonsági múlt egy eddig kevésbé ismert területének megismeréséhez és megértéséhez.