Brüsszel ugyan tagadta, de most kiderült: mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat, és a követelések ezzel nem értek véget
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Több jelentős jogszabályi változás is hatályba lépett az új év első napján: egykulcsos lett az adórendszer, emelkedett a minimálbér és a nyugdíj, ismét három évig vehető igénybe a gyes, és negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők. A családi adóalap-kedvezmény összege egy vagy két eltartott esetén 62.500 forint, három és több eltartottnál pedig 206.250 forint.
Január 1-jével 16 százalékos, egykulcsos lett a személyi jövedelemadó (szja) rendszere. Hatályba lépett a családi adózás: a családi adóalap-kedvezmény összege egy vagy két eltartott esetén 62.500 forint, három és több eltartottnál pedig 206.250 forint. Egyszerűsödik az szja bevallása, a magánszemélyeknek elegendő lesz egy adónyilatkozatban számot adniuk jövedelmeikről. Az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa 20-ról szintén 16 százalékra csökken.
A minimálbér 78 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig havi 94 ezer forintra nő, míg a többi munkavállaló az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlása alapján 4-6 százalékos béremelésre számíthat. A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés, de a kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársaknak havi kompenzációt biztosít, így itt az ígéretek szerint senkinek sem csökken a nettó jövedelme.
Január elejével két évről ismét három évre emelkedik a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama, de a munkába visszaálló édesanyák csak a legfeljebb heti 30 órás munkaidő mellett kapják meg ezt a támogatást. A nyugdíjrendszer átalakításával megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság. A munkavállaló választhat: az állami nyugdíjrendszer tagja lesz vagy önkéntes alapon magánnyugdíjpénztárba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Utóbbi esetben január 31-ig kell nyilatkozni, s arról a munkáltatót is értesíteni kell. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét és a magánnyugdíjpénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását. Az idei évtől negyven év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet. A jogosultsági időbe beleszámít a keresőtevékenységgel járó jogviszonnyal és a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő. A jelenlegi nyugdíjasok 3,8 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak.
2010. december 30-ától él az a szabály, amely szerint 98 százalékos adót vetnek ki az állami vezetők 2 millió forint és a közszféra munkavállalóinak 3,5 millió forint feletti végkielégítéseire. 2011 lesz az első teljes adóév, amikor a félmilliárd forintnál kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások alkalmazhatják a tavaly nyáron 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági adót.
Az új év első napjával összeolvadt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a vám- és pénzügyőrséggel, Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a lakosság kétharmada számára nem emelkedik a gáz ára a januártól hatályos új gázár-szabályozás miatt, a szociálisan rászorulóknak pedig csak április után kell kérniük a szeptemberben életbe lépő új energiaár-támogatási rendszerbe való felvételüket. Az új évvel megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (rát), és helyette bérpótló juttatást vezetnek be, amelynek mértéke megegyezik a korábbi összeggel, vagyis a mindenkori öregségi nyugdíj minimumával.