„A multikulturális társadalom mindenképpen feszültségekkel jár”

Gát Ákos Bencét, a Danube Institute külkapcsolati vezetőjét, az NKE kutatóját kérdeztük a Mandiner Stratéga műsorában.

Miután a bevándorló hátterű francia fiatalt a rendőrök igazoltatás közben halálosan megsebesítették, zavargások törtek ki Franciaországban, arra hivatkozva, hogy a rendőrségben rasszizmus uralkodik – kezdte a beszélgetést Gát Ákos Bence utalva a múlt héten lelőtt 17 éves algériai származású fiú esetére. A bevándorló hátterű fiatal egy közúti ellenőrzés során nem engedelmeskedett a rendőrnek, megpróbált elhajtani, és a rendőr attól tartva, hogy másokat elgázol, rálőtt. A fiú halála után Franciaország szerte erőszakos tüntetéshullám indult. Több mint ötezer autót égettek fel a tüntetők, több mint ezer épületet felgyújtottak, egy Párizs melletti francia polgármester otthonát felgyújtották, családjának menekülnie kellett, felesége megsérült. Franciaország mára egy puskaporos hordó, amely a társadalmi feszültségekre vezethető vissza.

„Olyan multikulturális társadalom jött létre,” amelyben két oldal áll egymással szemben: az őshonos francia és a bevándorló hátterű lakosság. Gát szerint a bevándorló hátterű lakosság úgy érzi, diszkriminálják őket – ennek a rendőri túlkapás is példája volt –, ugyanakkor a francia többségi társadalom nemet mond az erőszakos tüntetésekre, és rendet szeretne végre a francia utcákon.

Az integráció nehézsége és a politikai korrektség

„A pár generációval ezelőtt érkezett 

– értékelt az NKE kutatója, aki szerint alapvető társadalmi, kulturális és vallási feszültség jellemző Franciaországra, amely abból is adódik, hogy a francia állam szekuláris alapokon nyugszik. Franciaország nagy gyarmati múltra tekint vissza, így az országban a társadalom évtizedekre visszamenőleg megszokta a bevándorlás jelenségét, viszont a bevándorló hátterűek integrálása komoly nehézségekbe ütközik. 

Gát Ákos Bence elmondta, hogy a francia jobboldalon ki merik mondani, hogy erős kézre van szükség az integrációval kapcsolatban, viszont a média és a baloldal a politikai korrektség kártyáját kijátszva sokszor lehetetlenné teszi az őszinte beszédet ebben a húsbavágó témában. A baloldali pártok amellett, hogy elmondják, tiszteletben kell tartani a köztársaság törvényeit, azt hangsúlyozzák, a francia többségi társadalomnak változtatnia kell a mentalitásán, befogadóbbnak kell lennie.

Hova áll Macron?

– jelentette ki a Danube Institute külkapcsolati vezetője, aki úgy értékeli, hogy a francia elnök mindig próbálja árnyalni az adott politikai szituációt. Ennek szerinte legjobb példája volt, hogy elítélte a rendőri intézkedést, részvétet nyilvánított az elhunyt családjának, ugyanakkor a zavargásokkal szemben kemény fellépést követelt a stabilitás megőrzésének érdekében. Franciaország utcáin 45 ezer rendőr van jelen, amely körülbelül a francia rendőrállomány felét jelenti, viszont látható, hogy az elmúlt napokban csökkentek az erőszakos támadások a rendőrökkel szemben.

– értékelt Gát Ákos Bence, aki szerint a jövőben is fennáll annak a veszélye, hogy ilyen esetek előfordulnak, és tovább eszkalálják a feszültséget a többségi társadalom és a bevándorló hátterű állampolgárok között. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet kezelését segítené, ha politikai közbeszédben nyíltan szólnának ezekről a kérdésekről. Megfigyelhető, hogy Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés az elmúlt években jelentősen megerősödött, s akár a nem olyan távoli jövőben kormányzóképes alternatívát is tud képezni. Meglátása szerint Marine Le Pen komolyan vette azt, hogy kormányzóképes tud lenni, ehhez felépített egy ütőképes jobboldali erőt. Mivel Macron lett a centrum, ezzel a politikai palettán lemorzsolódtak a jobb- és balközép pártok, amely magával hozta a radikális jobb- és baloldal megerősödését.

Gát Ákos Bence a beszélgetés végén elmondta: 

Hozzátette, hogy a közép-európai régiónak is megvannak a saját problémái, így nem szabad generálni egy migrációs és az integrációs dilemmát.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

A műsor podcast formában is meghallgatható: