Kazahsztán „nyugati” váltása milyen szempontokból zavarhatja Moszkvát? A volt szovjet tagköztársaságok mennyire igénylik az orosz gyámságot az ukrajnai háború fényében? A posztszovjet térségben ható orosz befolyás mértékéről kérdeztük a Közép-Ázsia-szakértőt műsorunkban.
***
„Kazahsztánnak és a többi közép-ázsiai országnak mindig is multivektorális külpolitikája volt”, amely azt jelenti, hogy mindig is próbáltak Oroszországtól is független külpolitikát folytatni és Nyugattal (Amerikával és az EU-val) is jó gazdasági viszonyt ápolni – hívta fel a figyelmet Wagner Péter a beszélgetés elején, hozzátéve, a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat ezer szál köti össze a kereskedelem, a politikai és kulturális kapcsolatok terén, a Nyugattal való kapcsolattartás ezt a régi és erős köldökzsinórt nem tudja eltépni, sem meggyengíteni.
„Ez a térség az elmúlt 300 évben Moszkva és Oroszország felé tájékozódott politikailag és kulturálisan. (...) ...egyszerűen ők Oroszországgal vannak egy kulturális, politikai, társadalmi nexusban” – fogalmazott a Közép-Ázsia-szakértő, arra hívva fel a figyelmet, hogy a térség Oroszország számára fontos, más nagyhatalmak számára azonban periférikus érdekeltség.
A 2022-es demokratizálódási folyamat a januári zavargások után indult meg, az új elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev kezdeményezésére: 2022 júniusában népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, a törvényhozási reformok eredményeképpen az elnöki rendszer autoriter változatából egy parlamenti rendszer felé mozdultak el, a márciusi parlamenti választásokon – amelyet az adás vendége az EBESZ választási megfigyelői missziójának részeként egy hétig figyelemmel követett – ellenzéki pártok is bejutottak a kazah parlamentbe.
Arra kérdésre, hogy a kazah politikai és gazdasági különutasság, az energiahordozók tervezett nyugati szállítása mennyire zavarja Moszkva érdekeit, a biztonságpolitikai szakértő elmondta: az orosz tranzitmonopólium már régóta megszűnt, így a kazah szállítások nem zavarják, a demokratizálódás sem, hiszen az orosz-fehérorosz katonák vágtak rendet a januári káoszban Kazahsztánban; ez volt az első eset, hogy az oroszok dominálta védelmi szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (a „keleti NATO”) egy tagállamban beavatkozott.
Erősödik vagy gyengül az orosz befolyás a posztszovjet térségben? Hatékonyak-e az orosz eurázsiai projektek, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete és az Eurázsiai Gazdasági Unió?
A műsor vendége: Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
