Az Európai Parlament bejelentkezett az év vesztese címért, s lehet, ez az eddig nagyon dinamikus szervezet végül összeomlik – véli a volt politikus.
„Szerintem ez egy szappanopera volt” – így jellemezte Vona Gábor az Európai Unió és a magyar kormány között az uniós forrásokról, illetve a helyreállítási alapról szóló, végül megegyezéssel végződő tárgyalásokat. A Második Reformkor Alapítvány vezetője, a Jobbik korábbi elnöke a Mandiner Reakció vendége volt a héten.
Kifejtette, biztos volt benne, hogy a pénz megérkezik, s nem csak azért mert a kormánynak ez nagyon fontos volt, ezért nyitott volt korábban kizárt vagy megvétózott kompromisszumokra. Hanem azért is, mert a megegyezés az EU-nak is érdekében állt.
Az a válság, amit a források elmaradása okozott volna, az Uniónak sem lenne jó, ahogy az sem, hogy egy ilyen lépéssel mondjuk Kína felé toljon egy tagállamot”
– magyarázta. Vona szerint mindezt tetézi, hogy a magyar gazdaságba érkező források a magállamok gazdaságát is „fűtik”, ezeknek a pénzeknek egy része azért visszavándorol a feladóhoz. Önmagának senki sem ellensége.
„Most mindenki győztesnek tudja kikiáltani magát, akár a belpolitikai, akár az uniós térben. Ez az EU működésének valahol a sajátossága” – fogalmazott, megjegyezve, korábban Orbán Viktor hamarabb szállította a győzelmeket, ez most „időben nagyon ki lett tolva”. Kormányzati körökben is megvolt a félelem, hogy végül nem lesz „megadeal”, ám a józan ész és a gazdasági érdek lett a döntő.
Vona az egyik lehetséges okként azt a változást jelölte meg, hogy nincs már Merkel, Putyin pedig az ukrán agresszió miatt épp a „világ ördöge” lett. Szerinte mindebből az is következhet, hogy a kormány átgondolja a Brüsszellel való permanens küzdelem működését, s lehet, változtat azon. Mindenesetre a mostani megegyezés Magyarország pénzügyi megítélése szempontjából is pozitív hatást jelenthet.
Mindemellett úgy tűnik, az ellenzék helyzetértékelésére senki nem kiváncsi,
az nem számít, hogy éppen „Ujhelyi István vagy Cseh Katalin a saját pártközegén túl hogyan értékeli a történteket”.
A magyar társadalom tizenkét év alatt hozzászokott, hogy nem az ellenzék véleménye számít, s külön nehézséget, hogy a kormány rendre a nemzeti érdek pozícióját foglalja el a vitákat, ami egy „gyilkos taktika”, egyúttal ügyes politika. „Most ez abban a dilemmában jelent meg, hogy vagy az EU-t támogatják abban, hogy megfossza Magyarországot bizonyos pénzektől, vagy Orbán Viktort azok hazahozatalában. Nem csoda, hogy sok ellenzéki politikusban skizofrénia alakult ki emiatt” – magyarázta, hozzáfűzve, a Fidesz politikájából sajnos hiányoznak a gesztusok, az „élni és élni hagyni” elve. Ennek pedig az lett eddig a következménye, hogy a DK az ellenzék legerősebb pártja – nem kizárt, hogy Orbán Viktornak ez is volt a politikai célja.
„Gyurcsány Ferenc olyan tehertétel az ellenzéki oldalon, amivel nem lehet egyről a kettőre jutni” – vélekedett. Kitért arra is: Covid-járvány volt, most háború és gazdasági válság szakadt ránk, s ezek egymagukban is kormányválságot tudnának előidézni. Ha az ellenzék ilyen szituációban nem tud megerősödni, inkább talán önmagában, s nem a kormányban kellene keresnie először a problémát. Ilyen szempontból 2024 tisztítótűz lehet azon az oldalon, melyen végül egy DK és Momentum közötti párharc fog végbemenni. Ennek már látjuk a jeleit.
Szóba került az is, hogy
s jelezte, az önkormányzati választáson nem a pártok jelöltjeként indulna az újrázásért.
Az Európai Parlament éppen kibontakozó, az EP szocialista alelnökét is érintő korrupciós botrányáról Vona – Gulyás Gergely kancelláriaminisztert idézve – azt mondta, úgy tűnik, az Istennek van humora, amiért ez éppen most derült ki, s azok korábban kiáltottak farkast, akiknek talán nem kellett volna. Ugyanakkor naivnak tartja azt a feltételezést, hogy a katari vb idején véletlenül lepleznek le pont egy katari lobbi csoportot. „Tisztelet a kivételnek, de az EP kicsit olyan, mint egy pisztrángos, akárhova nyúlsz, ki tudsz emelni egy korrupt lobbicsoportot” – vetette fel, megjegyezve, ebben akár Oroszországnak is szerepe lehetett.
Úgy tűnik, az év végére az Európai Parlament bejelentkezik az év vesztese címért, s ez az eddig nagyon dinamikus szervezet végül összeomlik – összegzett Vona, aláhúzva, ez az ügy „nagyon durva”, egyúttal kifejezetten pitiáner, még ettől a jó részt kontraszelektált társaságtól is.
„Nem egy orosz-ukrán háborúval állunk szemben, ez egy lokalizált, de nagyon sok szereplős konfliktus. Mindenkinek jó lenne már kiszállni,
csakhogy olyan alapvető kérdésekben lépett át mindenki bizonyos határokat, hogy onnan nehéz visszalépni” – mondta az alapítványi elnök, akinek a béketerve a következő: az oroszoknak ki kellene vonulnia Ukrajna területéről, cserébe Kijev és a nemzetközi közösség garanciát adna, hogy az ország nem lép be a NATO-ba. Csakhogy ezt könnyű innen javasolni, a megvalósulása aligha valószínű. Pláne most. Vona mindezek nyomán azt prognosztizálja, hogy a most következő évben sem lesz béke Ukrajnában.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
A beszámolók szerint a támadásban egy erőmű és több lakóház is megrongálódott.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Zelenszkij és oligarchái a biztonságból parancsolgatnak, de már az egyszerű emberek sem hajlandóak meghalni a korrupt ukrán kormányért.
„Vlagyimir Putyin kompromisszumkészsége most nem azon a szinten van, mint két-három hónappal ezelőtt” – mondta Bendarzsevszkij Anton.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami kizárt. Bauer Bence írása.
