„Oroszország agresszivitása a gyengeség jele” – Tálas Péter elemzése a Mandineren

***

Putyin arra számított, hogy Ukrajna megtámadása esetén a 2014-es krími helyzet áll megint elő, nem lesz érdemi nyugati reakció, mert Európa megosztott, Amerika pedig más konfliktusokban van lekötve. Nem így alakult, mert az Egyesült Államok és Európa is beleállt egy proxy-háborúba. Az orosz hadseregről pedig menet közben derült ki, hogy a nyolc éve bevezetett nyugati szankciók komoly károkat okoztak a haderőfejlesztésében.

Melyik szemben álló fél érheti el stratégiai céljait hamarabb?

A Mandiner Világrend vendége Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője volt.

Az adás itt tekinthető meg:

***

Oroszország defenzívában van, és ez az ukránok számára felcsillantotta a reményt, hogy a február 24-e után megszállt területeket vissza lehet foglalni, és ez is lehet a hadműveleteik célja – kezdte a beszélgetést Tálas Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint az Ukrán Nemzeti Bank monetáris döntéseiből arra lehet következtetni, hogy számításaik szerint a háború még 2024-ig is elhúzódhat.

Tálas szerint Oroszország rosszul mérte fel a saját és az ukránok erejét, ilyen méretű frontot nem tud tartani, ezért történt meg nemrég például a herszoni visszavonulás is. A herszoni vereség elkerülhetetlenségével az orosz katonai vezetés már nyár végén szembesült, de meg kellett várni a politikai vezetést, hogy belássa ezt

„Egyre gyengébbnek tűnik Oroszország, vagy semmiképpen nem olyan erősnek, mint korábban mutatta magát” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője, hozzátéve, hogy szerinte Oroszország agresszivitása a gyengeség jele, ugyanis

ha már nincs gazdasági erő, nincs szankció, nincs diplomácia, nincs soft power, akkor jön csak a háború. „Európában 1995 óta nem módi katonai erővel eldönteni dolgokat” – fűzte hozzá.

Tálas Péter  –  fotó: Kovács Márton

A háború félrecsúszásának okai

A szakértő úgy vélte, Oroszország ezt a háborút nem gondolta jól végig, a 2010 óta elkezdett haderőreform nem úgy sikerült, ahogy tervezték – a háború adataiból látszik, hogy a 2014-től beindult nyugati szankciók komolyan visszavetették az orosz haderőreformot.

ennek egyik oka a korrupció. Az orosz haderő vasúton közlekedik, márpedig Ukrajnában ez problémás, a másik, hogy a légi erejét rosszul használja. A rakéták és tüzérségi eszközökben jók, de a páncélos harcjárművekben elmaradott a technikájuk – fejtegette Tálas.

Eközben Ukrajnában – szinte észrevétlenül, mert nem kommunikálták – komoly haderő-reform zajlott le 2014 óta, az oroszok pedig ezek szerint nem ismerték ennek a méreteit – folytatta az elemző, aki szerint Putyin hibát követett el azzal, hogy

A Nyugat kivárt, hogy van-e mit támogatniuk, de a háború első szakaszában Ukrajna helyt állt, így volt kit érdemben támogatni. „A fordulat az volt, amikor Zelenszkij nem fuvart kért, hanem fegyvereket” – vélekedett Tálas. „A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot”.

Mi lenne a stratégiai győzelem?

„Az ukrán stratégiai győzelem az lenne, ha a február 24-i előtti állapot visszaállna” – mondta a szakértő, aki szerint a Donbasz és a Krím visszavételére nincs komoly esély.

Az oroszok számára az elfoglalt területek megtartása enne a fegyvertény, de legalább a Krím és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés megőrzése – ha ez is megszűnik, az felér egy vereséggel.

Tálas Péter szerint az ukránok támogatása sokáig ki fog tartani a Nyugat részéről, ennek oka az, hogy

Proxy-háború globális hatalmi téttel

A SVKI vezetője szerint az ukrajnai háború egy proxy-háború, az amerikai részéről és bizonyos részben az európaiak részéről is. Az Egyesült Államok azt látja, hogy Ukrajnában meggyengítheti Oroszországot, a kialakult helyzetben

amely képességeiben nem lesz már képes még egy ilyen háborút kezdeni.

„Ez egy poszt-hegemoniális konfliktus: Oroszország egy status quo-megkérdőjelező hatalom, nem hagyja, hogy a Nyugat és Ukrajna közötti kapcsolat szárba szökkenjen” – folytatta Tálas Péter, felhívva a figyelmet arra, hogy Amerika és a Nyugat képességei ugyan gyengülnek, így bár hegemón módon már nem, de vezetni még tud. Amerika Ukrajna fegyverekkel való támogatásával azt jelezte, hogy egy államnak sem érdemes a status quo-t megkérdőjelezni, mert a Nyugat még erős.

Tálas szerint Európa számára ebben a háborúban az a tét, hogy

Az érdekszférákat ugyanis katonai eszközökkel lehet fenntartani, Európa pedig nem katonai nagyhatalom.

Kimúlni nem akaró régi, vajúdásban lévő új világrend

„Két globális nagyhatalom van: az Egyesült Államok és Kína, és van két kisebb pólus: Oroszország és az Európai Unió, amelyek az előzőek alárendeltjei” – vélekedett a szakértő.

– Peking nem bánja, ha Moszkva gyengül, mert az erősíti őt, de elég erős kell maradnia ahhoz, hogy szövetségesként támogassa őt. „Az ukrajnai háború befejezésében Kínának komoly szerepe lesz” – tette hozzá Tálas Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Európa akkor tud pólussá válni, ha befolyási övezetet tud kialakítani, ezt pedig csak amerikai támogatással tudja megtenni, hiszen biztonságpolitikai értelemben az Egyesült Államok befolyási övezetében van. 

„Most fog eldőlni, hogy milyen gyorsan jön el a poszt-hegemoniális világrend, illetve hogy többpólusú világrend lesz” – hangsúlyozta a Mandiner Világrend adásának végén a SVKI vezetője.

--

Nyitókép:  A helyi kórház oroszok által lebombázott épületét nézi egy hölgy Vilnjanszkban november 23-án  –  forrás: Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP