„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.
***
Még egyik fél sem érte el stratégiai céljait, ezért nem lehet még vége a háborúnak. Az orosz hadsereg defenzívában van, ekkora frontot nehezen tud tartani, a moszkvai politikai vezetés rosszul mérte fel a saját és az ukránok erejét.
Putyin arra számított, hogy Ukrajna megtámadása esetén a 2014-es krími helyzet áll megint elő, nem lesz érdemi nyugati reakció, mert Európa megosztott, Amerika pedig más konfliktusokban van lekötve. Nem így alakult, az Egyesült Államok és Európa is beleállt egy proxy-háborúba.
Kinek mi számítana stratégiai győzelemnek? Melyik hatalom tudja majd kiszélesíteni érdekszféráját, befolyási övezetét?
A műsor vendége: Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Rekordot döntött az amerikai elnök.
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
