Sokatmondó jelenség Kálomista Gábor szerint, hogy bár rengeteg pert helyezte kilátásba baloldali politikusok, friss filmje kapcsán végül egyetlen egyről sincs tudomása. Hogyan jelenik meg 2006 forró ősze a filmvásznon? Azonosíthatók-e a felelősök és mit szólt a történtekhez a nyugati politikai elit? Beszámolónk a Mandiner vitaestjéről.
Hiába fenyegettek vele rengetegen, végül senki nem perelt – hangzott el a Böszmeség és balítélet című Mandiner-vitaesten kedd este. Kálomista Gábor producer az Elkxrtuk című filmmel kapcsolatban kijelentette, beszédes, hogy egyetlen per sem indult. Az akkori politikai döntéshozóknak egyébként könnyű volt magukra ismerniük, már a bemutató előtt közzétették, melyik színész kit alakít.
„Iszonyúan tragikus sorsok vannak” – fogalmazott Skrabski Fruzsina, amikor Kacsoh Dániel, a Mandiner.hu főszerkesztő-helyettese arról kérdezte a vita résztvevőit, megtörtént-e az áldozatok kártalanítása. A dokumentumfilmes kifejtette; bár anyagi értelemben történt kártalanítás, erkölcsi szempontból ez szinte lehetetlen. Van, aki öngyilkos lett, más alkoholizmusba menekült a történtek után, megint mások még most is műtéti beavatkozásokon kényszerülnek átesni, másfél évtizeddel a történtek után. Senki nem kért tőlük bocsánatot, a jogi kártérítés is várat magára – mutatott rá Skrabski.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője szerint elvitathatatlan az akkor kormányzó erők felelőssége a 2006 őszén történt brutalitással kapcsolatban, a rendőrségi beavatkozások miatt pedig a szakmai felelősség is megjelenik Gergényiék körül. Skrabski Fruzsina a bíróságok és az ügyészség morális felelősségét is felvetette. Elmondta:
Kálomista Gábor hangsúlyozta; meglepően gyorsan adták ki körülbelül kétszáz emberre az előzetes letartóztatáshoz szükséges bírói engedélyeket, amelyek közül nagyon sokat a másodfokon eljáró bírák két napon belül visszavontak.
A nyugati reakciókat elemezve Skrabski Fruzsina értetlenségének adott hangot. Mint mondta, ahhoz képest, hogy napjainkban a LIBE bizottság küld delegációt Magyarországra, 2006-ban pusztán az ENSZ kínzás elleni bizottsága tiltakozott hivatalos formában a történtek miatt, egyébként mély csend volt tapasztalható. Utalt arra, hogy Ékes Ilona és Balog Zoltán nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a történteket külföldön is bemutassák. Bodoky Tamás egyes civil szervezetek érdemeit méltatta ebben a küzdelemben, „akik jelezték, hogy itt valami nem oké és valami gond van, de nem volt nagy érdeklődés a téma iránt”. Kálomista Gábor ezt korrigálva úgy fogalmazott, egyáltalán nem volt érdeklődés. Olyannyira nem, hogy a film előkészítő munkái során külföldi szakemberek értetlenségüknek adtak hangot, amiért mindarról, ami Magyarországon 2006-ban történt, hazáikban semmit sem hallottak. „Már akkor le akarták tagadni” – fogalmazott.
A helyenként parázs vitába torkolló beszélgetés végén az alkotók jelezték: úgy a játékfilmnek – amelyet mostanáig 130 ezer néző látott –, mint a dokumentumfilmnek lesz folytatása, Skrabski Fruzsináék kilenc órányi vágatlan interjúanyagot is közzétesznek hamarosan annak érdekében, hogy minél többen kaphassanak pontos képet a 2006 őszén történtekről. Szeretnék felébreszteni a társadalom lelkiismeretét.
A parlamentben számtalanszor elhangzik, főleg a DK-s képviselők részéről, hogy az egész őszödi botrányt el kéne már felejteni, ez történelem. Régóta problémám a filmes kultúránkkal, hogy csak szemérmesen „beszélünk” a történelmünkről, legyen szó a honfoglalásról, Mohácsról, Trianonról, a második világháborúról vagy éppen a közelmúltról – mondta az Elkxrtuk című filmről a Mandiner hetilapnak nyilatkozva Kálomista Gábor. A teljes interjút ide kattintva olvashatja.
Fotók: Földházi Árpád, Mandiner.hu
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
