Az Axióma legújabb videójában Gróf Bethlen István portréját mutatja be

Szegény ember PragerU-ja.

A numerus clausus kapcsán pedig annyit jegyeznék meg, hogy a trianoni összeomlás után kifejezetten a tanult réteg menekült át elsősorban a határon. Akik addig állami szolgálatban voltak. Hivatalnokok, mérnökök, tanárok stb. Akikre az új államok nem tartottak már igényt. Az ilyen emberek számára természetes volt az is, hogy itt is a végzettségüknek megfelelő állást kapjanak, másrészt az, hogy a gyerekeiket taníttassák. A numerus claususra pont a trianoni összeomlás miatt nagy szükség volt, ennek az enyhítése pedig nyilván azzal járt, hogy a csonkaországban feldúsult tanult réteg gyerekeinek megnehezedett a tanulmányi helyzete. A zsidók nagy tömege csak a 19. sz. vége felé vándorolt ide, miért is kellett volna őket bármiféle előnyben részesíteni az őslakossághoz képest? "Nincs új a nap alatt! Az alábbi rajz az 1800-as évek vége felé jelent meg az egyik akkori újságban, és hűen tükrözi azt az állapotot, amikor kb. 1 500 000 magyar a rossz életkörülmények miatt kitántorgásra kényszerült az országból, és ezt a veszteséget az akkori felelősök majdnem 800 000 galíciai bevándorlóval pótolták" https://kuruc.info/r/6/147558/ „A világháborúnak már az első éveiben lángra lobban a kihamvadtak látszó antiszemitizmus. A harctéren küzdő magyarság hamarosan rádöbben arra, hogy a frontkatonák soraiban igen gyéren találkozik zsidókkal, viszont annál bőségesebben a hadtápterületen, a biztonságos beosztásokban és a felmentettek között.” De nemcsak a jobboldali antiszemita radikálisok, hanem a baloldali gondolkodók között is ez volt az általános nézet. Ágoston Péter kéziratban megmaradt naplójában a következő feljegyzést tette: „A nagyközösségnek az a véleménye, hogy a zsidók minden módon kibújnak a harctéri szolgálat alól, a tényeknek megfelel.” Az ilyen és ezekhez hasonló feljegyzések gyakoriak voltak a korabeli sajtóban, így ezzel magyarázható az egyre erősödő antiszemitizmus is. A háború elől menekülő zsidók ugyancsak nagy felháborodást keltettek a helyi lakosokban. Az úgynevezett galiciánerek Galíciából menekülő zsidók voltak, „akik a történelmi Magyarország határain kívül éltek, következésképpen nem érezték magukat magyarnak; magyarul nem tudtak, és a legcsekélyebb mértékben sem azonosultak a hivatalosan deklarált háborús célokkal. Viszont belevetették magukat a háborús nélkülözések talaján burjánzó feketekereskedelembe és sokan közülük hihetetlenül rövid idő alatt irigylésre méltó vagyonra tettek szert.” Így egyre erősebb lett a kontraszt „a fronton vérét ontó magyar” és az „üzletelő zsidó” között. A galíciai menekülthullám után érkeztek Magyarországra az erdélyi betörés során földönfutóvá vált zsidók és a Palesztinából visszatelepült zsidók is. 1918. augusztus 6-án a parlamentben újra előkerült az antiszemitizmus ügye. Farkas Pál kijelentette, hogy nem helyesli a galíciai bevándorlást, s a bevándorlás okozta drágítást fékezni kell. Sztranyavszky Sándor pedig figyelmeztette a zsidóságot, hogy „disztingváljanak aközött, mit szabad tenni önmaguk, a fajtájuk és nemzetük érdekében, és mit nem”. A képviselő szerint, ha ezt megteszik, akkor az antiszemitizmus elkerülhető lesz, mert „Itt senkit azért, mert zsidó nem gyűlölnek, hanem, ha valami, amit gyűlölnek, akkor azok a tulajdonságok azok, amelyek faji jelleggel látszanak bírni.” A két világháború közti időszakot az az általános nézet uralta, hogy a zsidóság a gazdasági hatalom mellé politikai hatalomra is törekszik. Amikor 1918 októberének végén megalakult a Nemzeti Tanács, az úgynevezett Intéző Bizottságnak húsz tagja közül tizenegy volt zsidó származású. Az országot vezető politikai elitnek tehát jelentős része zsidó származású volt, ez pedig ürügyet teremtett az antiszemita mozgalmak számára. Az őszirózsás forradalom során fellépő kérdéseknek csupán az egyike volt a származási problémák kérdése; az ellenforradalmi ideológiák másik gyakran hangoztatott vádja azt volt, hogy a forradalom alatti kormányok a zsidók érdekében kormányoztak. (...) azt a vádat fogalmazza meg, hogy a Károlyi–Jászi-féle engedékeny politika vezetett Trianonhoz, s a magyar uralkodó osztály bukásához. A proletárdiktatúrában már a zsidó származásúak játszották a meghatározó szerepet. A Magyarországi Tanácsköztársaság felső vezetésnek körülbelül 95%-a zsidó származású volt. A vörösterror három vezető alakja közül kettő: (Korvin Ottó és Szamuely Tibor) szintén zsidó származású volt. Ez a kilencvenöt százalékos arány még az iskolázottabb és műveltebb társadalmi rétegekben is elfogadhatóvá tette a gondolatot, hogy „a magyarságnak védekeznie kell a zsidó veszély ellen”. Az a tény, hogy a proletárállam erőszakszervezetének vezetői zsidók voltak, a közvélemény szemében felekezeti jelleget is adott az elnyomásnak és a terrornak. (...plusz) számos állami hivatali posztot zsidók töltöttek be. A harmadik terület, amely jelentős hatást gyakorolt a Tanácsköztársaság politikájára a sajtó világa volt." https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarorsz%C3%A1gi_zsid%C3%B3k_t%C3%B6rt%C3%A9nete#Emancip%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_t%C3%B6meges_bev%C3%A1ndorl%C3%A1s

"Az Egységes Pártban az eredetileg valódi paraszti érdekeket képviselő kisgazda képviselőket és népszerű vezetőjüket, Nagyatádi Szabó Istvánt háttérbe szorította, és a nagybirtokosi, konzervatív érdekek irányába vitte a párt politikáját. Miniszterelnökként rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó párt számára. 1923-ra kiszorította pártjából a Gömbös Gyula-féle nemzeti és szociális irányzatú politikusokat." "hozzájárult a nagybirtokrendszer érdemi átalakítás nélküli megőrzéséhez, a kisparasztság demokratikus földhözjuttatásának elmaradásához." "A Bethlen–Peyer-paktummal kiegyezett a szociáldemokrata párttal, amely így „kevésbé ellenséges” ellenzékként nem szervezkedett a földművesek, közalkalmazottak és vasutasok között, Bethlen cserébe biztosította a párt szabad működését és parlamenti képviseletét" Eközben: "1928-ban keresztülvitte a zsidók egyetemi felvételét limitáló 1920-as numerus clausus törvény enyhítését" https://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_Istv%C3%A1n_(politikus) Eredménye: "Magyarországot Európa egyik társadalmilag legelmaradottabb országának minősíthetjük. Ezek a viszonyok olyan szociális-forradalmi táptalajt képeznek, amely a bolsevizálásnak játszik a kezére, és amely az utóbbi félévben jelentősen fejlődött. A magyar kormány látja ugyan ezt a fejleményt, de képtelen ellene erélyesen fellépni. (...) A rendszernek ez a gyengesége a további fejlődés során veszélyes jelleget fog ölteni. Így mutatkozik meg, hogy a zsidóság egyfelől mint él vissza a kormányzóval és a jelenlegi rendszer-kormánnyal, hogy a bolsevista áradat szervezeti és hatalmi fejlődésére lehetőséget nyújtson, másfelől támogatásával hogyan erősíti folyamatosan a bolsevizmust, hogy alkalmas pillanatban, elejtve eddigi feudális szövetségesét, kommunista zűrzavart provokáljon." "a klikknek gróf Bethlen a szellemi irányítója (...) (benne) a kormányzó a vele egyidős, magas intelligenciájú partnert és egyben az úriember fogalmának teljesen félreértett megtestesítőjét látja, amely ma gyakorlatilag légüres térben lebeg, és amelyet csak beképzelt arisztokrata agyvelők elképzelései tekintenek az erő és hatalom kifejezőjének. Mert a legitimizmus, melynek zászlóját ezek az uraságok magasra tartják, már halott, és pszeudo-zsidó-legitimista alakzattá fajult." "hónapok óta éjjel-nappal folyik a kormányzó „megdolgozása”. Politikai alkalmatlanságát tudatosan kihasználva különféle változatokban próbálják neki megmagyarázni, hogy (...) Anglia győzelme azért is látszik különösen kívánatosnak, mert egész belső beállítottságánál fogva legjobb kezese a magyar feudális állam fennmaradásának." https://mandiner.hu/cikk/20180321_naci_beszed_igy_keszitettek_elo_magyarorszag_nemet_megszallasat Az állam feudális irányítása, beállítottsága, valamint a tök nyilvánvaló filoszemitizmusa hozzájárult ahhoz, hogy mára szinte evidencaként ismételgethessék az alábbi szöveget: "a magyarrá vált zsidóság töltötte be a különös magyar történelmi fejlődésből hiányzó polgárság szerepét." Ehelyett az igazság, hogy pl az elődeim 1782-ben manufaktúrát hoztak létre. Amikor megkérdeztem Duzurt, hol voltak a zsidók 1782-ben, nem válaszolt. Hát nem itt voltak. A többi előd-ág is kisvárosi iparos-polgár volt, amennyire tudom. Vagy épp kántor. Vidéki kisvárosok polgárai. Egy csomó város volt Magyarországon és abban rengeteg ember élt. Rengeteg kisiparos. Polgár. Hol voltak ekkor a zsidók? Még Galíciában. Még hogy ők polgárosították Magyarországot? Ennek a hamis képnek a láttatását segíti az, hogy a horthysta állam földbirtokos-feudalista arisztokraták kezében volt, akik ezt a nézőpontot látták objektív igazságnak. Aztán ennek az eredménye lett ez is (német katona 1944 nyarán Magyarországon): "A mezőgazdasági iskola ablakából figyeli a vasútállomás felé tartó bevonulókat és összehasonlítja azokkal, akikkel esti sétái során találkozik a város központjában. A bevonulók láthatólag a legszegényebb réteghez tartoznak, ruhájuk elnyűtt, gyakran még cipő sincs a lábukon, míg az esti sétáló aranyifjúság jólöltözött s jómódú, akárcsak az elegáns magyar tisztikar. Ebből arra következtet, hogy a békés felszín igazságtalan államot takar." http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/15796/1/tiszataj_1994_012_078-084.pdf 1944-ben rengeteg magyar embernek nem volt cipő a lábán. A nincstelen emberek életmódja az első világháború környékén: "egy olyan szegényparaszt kubikus család első gyermeke, ahol a ház kilincse csutkából volt. A szegény sors korán munkára fogta a család minden tagját. Így ő is már 5 éves korában kospásztor, majd kisiskolásként „csikó”, aki a kubikus talicska elején a karikába fűzött kötélhámot húzva segített apjának a töltés tetejére érni a nehéz teherrel." http://www.tani-tani.info/egy_tehetseges_ember Tartok tőle, hogy ez az állapot a bethleni konszolidáció során sem javult különösebben, a föld nélküli, nincstelen szegényparasztság elképesztő körülmények között élt. Oravecz Imre pl falusi gyerekként már 10 évesen napszámba járt (az ötvenes években!) Oravecz felmenői is kivándoroltak Amerikába, és hogy ez milyen tömegeket érintett, arról egy megdöbbentő részlet: "Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorlás Amerikába, mely csaknem minden családot érintett. Egy 1912-ben Clevelandban megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Az I. világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. Sok családnál a gyász és a nélkülözés évei következtek. Ma emlékmű őrzi a háború halottainak emlékét. 1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába. Az itthon maradtak továbbra is kénytelenek voltak az uradalmat szolgálni, Báró Barkóczy földbirtokost, Kostka Ágoston csendőrezredest, Jámbor Vilmos, Holló b. József, Kápolnai Gábor jegyző és a Vécsi család birtokait. Sokan cselédeskedtek István Béla birtokain is. A község életét Gál bakos János bíró, Bartha József főjegyző, Szabó István törvénybíró irányították. 1948-ban a bánya létszámának visszafejlesztésével ismét sok recski vált munkanélkülivé. A megoldás, melyet a DIMAVAG vezetése tett lehetővé, a létszámnak Diósgyőrbe való áthelyezése volt. Szomorú volt látni, ahogyan a falu lakossága hétről hétre minden szombat este kivonult az állomásra hazavárni a családfenntartókat." https://www.recsk.hu/?module=news&action=show&nid=173779#MIDDLE "És az országban a törékeny falvak - anyám ott született - az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg."

„minden politikus előtt csak egy szempont lebeghet: Magyarország integritása (...), amelyért minden áldozatot meg kell hozni”. Kétlem, hogy ez igaz lenne. Az ellenkezője közelebb áll az igazsághoz. Semelyik politikus nem képviseli azt az integritást. Már csak az uniót sem Erdéllyel. S hol van az még Magyarország integritásától. Már csak duma szinten megy, hogy "a Lajtán túl". Na és mi a helyzet a Lajta és Magyarország közötti rész integritásával?