Az állami szintű homofóbiát viszont hiába szánja gumicsontnak a rendszer, kőkemény valóság – és rémisztő, hogy mit akarhatnak takarni vele.
„Semmi szégyellnivaló nincs abban, ha a szabad sajtó és a társadalom megrág egy gumicsontot – elvégre a valós problémákat ismerjük, bemutattuk és tehetetlenek maradtunk velük szemben, legalább tegyük láthatóvá a groteszk képet, amit a rendszer magáról fest.
Így volt ez tavaly, amikor a vármegyéken és a főispánokon rugóztunk. A kormány nyakán szorult a hurok, elkezdett visszaütni a választások előtti osztogatás, tudták, hogy hamarosan vége a rezsicsökkentésnek, a külpolitikai kapcsolataink óráról órára romlottak, a jogállamisági eljárás pedig kezdetét vette. Ezt megírtuk milliószor, aztán lekötöttük magunkat az ispánokkal, a feles energiák levezetéséhez pedig még a katatörvényt is bedobták, mondván, inkább menjen ki egy kisebb csoport az utcára, mintsem mindenki egyszerre.
Csakhogy ez a terelés kevés volt, mert heteken-hónapokon belül kilógott a lóláb. Elszálltak az árak, nem maradtak nyugton a tanárok és a diákok, nem érkeztek az EU-s pénzek. A kormány egymás után dobta be az újabbnál újabb gumicsontokat: nemzeti konzultáció, Városháza-gate, dollárbaloldalazás, miegymás.
A lényeget megírtuk, a szabad emberek felfogták, a csontot megrágtuk, kiköptük. Tartósan egyikkel sem kellett foglalkozni, mindegyiknek addig volt hírértéke, amíg új volt, aztán mentünk tovább. A bajokat egyik sem tudta elfedni.
Az állami szintű homofóbiát viszont hiába szánja gumicsontnak a rendszer, kőkemény valóság – és rémisztő, hogy mit akarhatnak takarni vele.”
Nyitókép: Képernyőkép
Hogy a TISZA-elnök nem ért az energetikai kérdésekhez, önmagában nem lenne baj – mondja a Mandinernek Cseh Tamás energiapolitikai szakértő, megjegyezve: „egyszerűbb dolga van az embernek, ha csak a felvétel indít/felvétel leállít gombot kell nyomogatnia”.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
A fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője értékelte a Mandinernek az új önkormányzati ciklus legutóbbi közgyűlését.
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
„Lépésről lépésre, csigolyáról csigolyára...”
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskeszik a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
