„A Transparency International korrupcióról alkotott szubjektív – percepciós, érzékelési felméréseken alapuló – megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel, értékelése ugyanúgy működik, mint az állatvásári kupecé, aki akármit állíthat és ha akarja az ellenkezőjét is állíthatja (ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes).
Vannak viszont objektív mutatók, amiről a korrupcióról hazudozók nem beszélnek.Egyik objektív mutató az áfacsalás mértéke.
Szakértői konszenzus van arról, hogy a nagymértékű korrupció hosszú távon negatívan hat a gazdasági növekedésre és az állam adóbeszedési hatékonyságára, megrendíti a közbizalmat és rombolja a társadalmi normákat. 2022 december 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről szóló legújabb jelentését, miszerint az áfarés (az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összege) Magyarország esetén 5,1 százalék lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben.
Másik fontos mutató arra utal, hogy ha a korrupció magas szintje miatt jellemzően elherdálnák az adóbevételeket akkor az adó és járulék bevételeknek is extrém magas szintet kellene elérni ahhoz, hogy egyensúlyban maradjon a költségvetés.Az OECD párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet, melynek 38 tagja van 2022-ben is kiszámolta az adóék mértékét tagállamaiban, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában
Ebből kiderül az , hogy az Európai Unió lakosságának mintegy 60%-a él olyan fejlett országokban, amelyekben az adóék értéke 2022-ben gyerek nélkül számolt, átlagbér körül kereső munkavállaló esetében magasabb volt, mint Magyarországon.”
Nyitókép: Simon Wohlfahrt / AFP