„Az általad írottak a valóságnak itt-ott ellentmondanak” – reagált Rácz András Robert C. Castel írására

Rácz András a Facebookon válaszolt Robert C. Castel azon írására, amire az izraeli-magyar biztonságpolitikai szakértő Rácz András legutóbbi, Mandiner-podcastben elmondott állításait kritizálta.

Alább Rácz András bejegyzését közöljük.

***

(hosszú lesz, de talán szórakoztató )

Robert C. Castel, kifejezetten megkapó és figyelmes tőled, hogy egy háromnegyed órás Mandiner interjúból másfél mondatot ragadsz ki, és annak alapján vádolsz engem mindenfélével.

De semmi gond, akkor menjünk sorjában:

1)Tartok tőle, hogy nem pontosan ismered az orosz haderő működését, ideértve az Ukrajnában létrehozott védelmi rendszereiket sem.

Ezt írod:

"Az orosz védelmi rendszer felépítéséről rengeteg szó esett az utóbbi hónapokban, és mára a legtöbb laikus is tisztában van azzal, hogy a védelem rétegéi egy, a nyílt terepen elterülő, 7-15 kilométer széles, úgynevezett fedező-biztosító lépcsőből (van olyan szabályzat, amely csak biztosítási övnek hívja), egy módszeresen kiépített első, továbbá egy második védelmi vonalból állnak."

Fogalmam sincs, hogy honnan veszed, hogy az orosz védelmi rendszer pontosan így épülne fel, ahogyan írod. Forrást ugyanis nem adsz (általában nem szoktál).

Az viszont egyértelmű, hogy az általad írottak a valóságnak itt-ott ellentmondanak.

Egyrészt, az általad írottak ellentmondanak az orosz hadsereg saját harceljárásainak. Javaslok ehhez egy angol nyelvű forrást (mert oroszul ugyebár nem tudsz…):

Lester Grau és Charles Bartles: The Russian Way of War. Itt megtalálod. Ezt a vonatkozó orosz szabályzatok alapján készítették, azzal a céllal, hogy az amerikai hadsereg katonái tudják, hogy hogyan harcolnak az orosz erők. Nagyon részletes ábrákat is tartalmaz arról, hogy az orosz szárazföldi erők hogyan folytatnak védelmi harcot, rajtól egészen dandár szintig, kezdve a PDF fájl nagyjából 65. oldalától.

Fun fact1: a dandár szintű védekezésnél (94. oldal) az előírás 40 kilométeres biztonsági zóna, amely az első védelmi lépcső (oroszul эшелон) előtt helyezkedik el - szóval jóval nagyobb annál, mint az általad írott 7-15 kilométer. Semmi baj, tévedtél már ennél nagyobbat is.

Másrészt, az általad írottak a terepi valóságnak is ellentmondanak – másképp fogalmazva, az oroszoknak sem sikerül a fenti előírásnak mindig, mindenhol megfelelni. A zaporizsjei fronton vannak olyan terepszakaszok, például Lobkove és a víztározó között, ahol az oroszok szinte közvetlenül a fronton építettek komoly erődítéseket, érdemi biztonsági zóna nélkül - máshol pedig, például a Velika Novoszilka-i irányban, jóval a frontvonal mögött, de egyébként még itt sem jön ki az előírt negyven kilométer. Ha véletlenül érdekelnének téged a részletek is, javaslom Brady Africk egészen zseniális, műholdas felvételekre alapuló, interaktív térképét.

Szóval ezek miatt aztán az, amit te írsz, hogy szerinted miből áll az orosz védelem… nos, az általánosságban biztosan nem igaz. Van, ahol hasonlóak az orosz védőállások, és van, ahol teljesen másmilyenek.

2)Katonai-terminológiai vitákba egy, a nagyközönség számára szánt műsorban nem biztos, hogy érdemes belemenni. A valóban szakszerű elnevezés a fenti esetben talán az lett volna, hogy „az ukrán erők kivetették az oroszokat a biztonsági zónában létrehozott, előretolt állásaik egy részéből” – csak ez nem biztos, hogy olyasmi, amit a nagyközönség ért. A „fedező-biztosító lépcső” (erről lentebb lesz szó) pedig főleg nem. A „védelmi vonal” érthetőbb. Márpedig a Mandiner olvasói nem katonai szakértők.

Fun fact2: te magad is elismered, hogy többféle megfejtés lehetséges, hiszen te is egyenrangúként írod a „fedező-biztosító lépcső” és a „biztosítási öv” fogalmakat – szóval logikai oldalról bőven lehetséges, hogy megint más terminológiában pedig az itteni állásokat védelmi vonalnak lehet hívni.

Fun fact3: a Mandiner adásban szereplő események kapcsán még az Institute for the Study of War munkatársai is orosz „védelmi vonalakról” írtak, nem pedig „biztonsági zónáról”-ról – pont azért, mert a közérthetőség a lényeg. Lásd.

Sőt, a háborúról szóló orosz nyelvű adásokban is gyakran a „védelmi vonal” kifejezést használnák, lásd például. Ukránul szintén.

Fun fact4: a beszélt orosz nyelvben az эшелон és a линия обороны kifejezések szinonímák, lásd például.

Fun fact 5: Az általad említett, „fedező-biztosító lépcső” kifejezésre a Google summa három találatod ad, és ebből az egyik a te cikked. Lássuk be, igen kicsi annak az esélye, hogy pont egy ennyire ritkán előforduló kifejezés lenne a helyes megfejtés.

Összefoglalva: a keresett köznyelvi kifejezés angolul, ukránul és oroszul „védelmi vonal”, magyarul pedig nem biztos, hogy „fedező-biztosító lépcső”.

3) Ráadásul a „fedező-biztosító lépcső” kifejezés leírásának egyes részeit egy vizsgatétel-sorból vetted át, természetesen forrásmegjelölés nélkül. Egészen pontosan ezt a részt: " az itt védekező erők feladata az ellenség felderítő, biztosító erőinek szétverése, főerőinek szétbontakoztatása, számukra jelentős veszteség okozása, kedvezőtlen irányba kényszerítése, támadó csoportosításának felderítése, a támadási irányok azonosítása, a támadók taktikai felderítésének a pusztítása és a behatoló ellenség mozgásának lassítása. "

Ennyit arról, hogy a tudományos normák értelmében komolyan vehető elemző lennél.

4)Egyébként eléggé biztos vagyok benne, hogy te sem vagy tűpontos fogalmazás megszállottja. Onnan gondolom, hogy két napja, a Merkava harckocsik kapcsán szó szerint így nyilatkoztál 2:37-től:

„Ez egy nagyon trükkös tank. A tankokat gyakorlatilag lánctalpas traktorokból fejlesztették ki, amiknek a motorja hátul van, és azóta a tankoknak, a legtöbb normális tanknak a motorja hátul van. Ez azt jelenti, hogy a tankban levő lőszer közted, a harckocsizó és az ellenség között van, ami nem túl jó ötlet, mert ha azt eltalálja valaki, akkor a harckocsi átalakul egy örökmécsessé. És jöttek a zsidók és kitalálták azt, hogy gyertek, fordítsuk meg a tankot. Tegyük a motorját előre, hátra tegyük ezeket a lőszerrekeszeket, és csökkentsük így a fenyegetettséget. És ennek megvan az az előnye, hogy nagyon könnyen át lehet alakítani a harckocsit, hogy ha a rekeszek egy részét kiveszik, akkor egyfajta páncélozott teherautóvá, mentőautóvá, csapatszállítóvá tehát egy nagyon verszatilis eszközt kapunk.”

Azt hiszem, Robert, a „trükkös tank” kifejezésre méltán büszke lehetsz mostantól.

(Viszont ezek után kissé ironikus, hogy engem kritizálsz nyelvhasználat kapcsán.)

5. Minden bizonnyal kiváló harckocsizó lehettél egyébként, hiszen ezt írod a mostani Mandiner írásodban:

“semmit sem tartottak szilárdan a kezükben a harckocsiparancsnokok a botkormányon kívül”

Izé… én úgy tudtam, hogy a botkormányt a harckocsivezető tartja a kezében, nem a parancsnok. Mondjuk az általad írottak után már nem csodálkozom rajta, hogy beestetek a Merkavával az árokba.

6) Én nem becsülném le annyira a magyar döntéshozókat, hogy Mandiner adásokból tájékozódnának.

7): Bár ezúttal is szórakoztató voltál , de itt a történet vége. Kedvem még éppen lenne reagálni a sületlenségekre, amiket összehordasz, mert tényleg felderülök tőle… időm viszont nincs rá. És várhatóan nem is lesz, mert most fognak nagyon komolyan felpörögni az események a zaporizsjei fronton; nekem pedig tőled eltérően nem az a dolgom, hogy különféle médiafelületeken magyarázzak úgy egy háborút, hogy a harcoló felek kapcsán sem háttértudásom, sem helyismeretem, sem nyelvtudásom, sem kapcsolatrendszerem nincs.

Úgyhogy a továbbiakban a „munkásságodat” ignorálom. (Ez alól kizárólag az az eset jelent potenciális kivételt, ha átlépnéd a becsületsértés határát.) Innentől a Bernard Shaw-féle bölcsesség lép érvénybe: „Never wrestle with a pig because you'll both get dirty and the pig likes it”

Game over. Sok vidám percet szereztél, jó volt veled. Sok szerencsét a továbbiakhoz,

#trukkostank

***

***

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner