„Az orosz hadsereg rendkívül rossz állapotban van” – Rácz András a Mandinernek

A Mandiner Világrend adásának vendége Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének oktatója volt.

„A zaporizzsjai front tűnik az ukrán ellentámadás abszolút súlypontjának” – kezdte a beszélgetést Rácz András, hozzátéve, hogy ez nem volt meglepetés, hiszen földrajzi szempontból ez volt indokolt, dél felé Tokmak és Melitopol érintésével erre törhetik át az orosz védelmi vonalakat, és

ráadásul megbénítanák az orosz hadsereg vasútalapú logisztikáját. „Az ukrán támadásnak van egy olyan célja is, hogy a kulcsfontosságú melitopoli vasútvonalat elvágják, mert ha ez sikerül, akkor onnantól a Herszon megye keleti részén, illetve a Krímben állomásozó orosz erők ellátása nagyon nehézzé válik” – magyarázta Rácz András.

Az Oroszország-szakértő elmondta: Oroszország az elmúlt 9 hónapban 800-1000 kilométernyi hosszúságú megerősített védvonalat épített ki a frontszakaszokon, mégis,

a legmodernebb nyugati fegyvereket Zaporizzsjánál alkalmazzák, ami azt mutatja, hogy az a front a legfontosabb a számukra.

A Világrend vendége kifejtette, hogy az ellentámadás első napjaiban Ukrajna teljes információs zárlatban folytatta a harcokat, viszont egy hete Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan is elismerte, hogy ez már a régóta lebegtetett ellentámadás, amelyből arra lehet következtetni, hogy „az ukránok is látják a siker esélyét.”

Az orosz hadsereg állapota

„Ez az orosz hadsereg rendkívül rossz állapotban van. Morális értelemben, kiképzési értelemben, felkészültség és felszerelés értelmében is” – fogalmazott a szakértő, megemlítve, hogy a fronton alig vannak már kiképzett tisztek, fegyverzetük egyre inkább elavul az ukránokéhoz képest. Szerinte az is tükrözi az állapotokat, hogy az oroszoknál egy-egy alakulat akár több hónapot tölt egy frontszakaszon a szükséges pihenési rotáció nélkül. Rácz András úgy tudja,

az orosz harckocsigyártás pedig egyszerűen nem képes lépést tartani a veszteségekkel, ugyanis átlagosan 130-140 harckocsi semmisül meg havonta.

Az Oroszország-szakértő szerint az orosz készletek és védelmi ipari képességek nyílt források alapján történő ismeretében nem várható, hogy az orosz haderő újabb területek elfoglalására lenne képes, nincs olyan páncélos tartalékuk, amely egy ellenlökésre képes lenne, inkább a védekezésre, az időnyerésre, az ukrán támadás megakasztására rendezkedik be. Rácz András felhívta a figyelmet, hogy az orosz katonai gondolkodásban alapvetés, hogy a nyugati támogatások végesek, így azt várják, hogy az idő nekik fog dolgozni, emellett reményeik lehetnek azzal kapcsolatosan, hogy Kína a közeljövőben esetleg mégis úgy dönt, hogy haditechnikát biztosít számukra vagy közvetlenül, vagy a közép-ázsiai országokon keresztül.

Arra a kérdésre, hogy a helyzet megváltozhat-e, ha Oroszországban a különleges katonai műveletek helyett kihirdetik a hadiállapotot, a Világrend műsorunk vendége úgy válaszolt:

de egyelőre nem látszik, hogy az orosz elit erre készülne. Az orosz védelmi állások még kitartanak, viszont egy sikeres ellentámadás teljesen felülírná az oroszok forgatókönyvét.

Az ukrán ellentámadás lehetséges kimenetele

„Azt tartom valószínűbb végkifejletnek, hogy Ukrajna a tavaly február óta elveszített területek legnagyobb részét vissza fogja tudni szerezni” – válaszolt az ellentámadás prognosztizálható eredményére vonatkozó kérdésre Rácz András, viszont azt senki sem tudja, hogy a Krím-félsziget és Donbasz végül melyik állam területe lesz. Úgy vélte azonban, hogy az oroszok rosszul számolnak, a Nyugatnak van még bőven hadieszköz-tartaléka, és

A Noha Kahovka-i gátszakadásról Rácz András véleménye egyértelműen az, hogy az oroszok robbanthatták fel. Mint mondta, norvég szeizmológiai adatokból látható, hogy a gát átszakadását egy robbantás okozta, ilyen monstrum felrobbantása azonban nem történhetett külső lövedékkel, erre nincsenek az ukrán hadseregnek alkalmas fegyverei. A szakértő elmondta, Oroszország már tavaly ősszel bejelentette a gát aláaknázását, és megvolt arra a képessége, hogy fel is robbantsa azt.

Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok nem így akarták kivitelezni a robbantást, mivel nem számoltak azzal, hogy saját egységeik, valamint a Krím-félszigetet ivóvízzel ellátó Északi-csatorna is károkat szenvednek. Rácz szerint azért is elképzelhetetlen, hogy az ukránok robbantottak volna, mivel a detonáció olyan területet árasztott el, pusztított el, amelyet vissza akarnak szerezni.

Lehet-e NATO-tag Ukrajna?

„A júliusi vilniusi csúcson Ukrajna egészen biztosan nem lesz a szövetség tagja” – jelentette ki Rácz András, majd hozzáfűzte, hogy háborúban álló országot, amelynek nincsenek végleges határai, a tagok biztonsága érdekében nem lehet felvenni egy kollektív védelmi struktúrába.

Ráadásul – tette hozzá a Világrend vendége – a NATO-csatlakozás feltétele, hogy a jelentkező államnak

A beszélgetés zárásaként Rácz András elmondta: ha születik is döntés, az nem Ukrajna tagságáról szól majd, hanem bizonyos védelmi garanciákról, amelyet nem a szövetség, hanem egyes NATO-tagállamok adhatnak Ukrajna számára.

A beszélgetést itt tekinthető meg:

Nyitókép: Ukrán katonák gyakorlatoznak a kijevi régióban 2023. június 7-én   (forrás: Yevhen Lubimov / NurPhoto via AFP)