„A király (az államfő) a mindenkori legfőbb bírói hatalom birtokosa. Amikor Mátyás kérdőre vonja a kolozsvári bírót, egy füst alatt kihallgatja és elítéli, akkor e jogával él. Nincs ügyvéd vagy ügyész, sehol esküdtek és ülnökök, a király szava szent. Ennek maradványa a köztársasági elnöki kegyelem gyakorlása. Jó, manapság miniszteri ellenjegyzéssel, de mégis kegyúri jogon, demonstrálva a népakarat, az igazság vagy igazságosság, a jószándék vagy a becsület, a logika vagy szükségszerűség elsőbbségét a törvény hideg, érzéketlen betűivel szemben. Ezen ősi jogával élt Novák Katalin, amikor meghallva a szív és az ész hangjait, Budaházy Györgyöt végre hazaengedte.
A rendszerváltás legitimációját az adta, hogy az 1956-os forradalom vérbe fojtása jogtalan gyalázat volt, az erre épülő Kádár-rendszer egésze hazug, vállalhatatlan és folytathatatlan. Amint ez hivatalosan ki lett mondva, összeomlott a pártállam. Ugyanígy a 2010-es elsöprő győzelemnek, a »fülkeforradalomnak«, a négyszeri kétharmadnak az erkölcsi alapját, politikai fundamentumát az képezi, hogy Gyurcsányék hazugsággal nyertek 2006-ban, az őszödi beszéd egy politikai bűnöző beismerő nyilatkozata volt, az őszi események pedig a lebukott, nemzetellenes erők terrorista támadása a magyar nép ellen. Ha nincs is teljes konszenzus ebben, az elsöprő többség és a történelem vezérfonala e mentén halad.