„Hasonlóan Liszicsanszk ostromához a május eleji helyi ukrán ellentámadás célja is vélhetően nem Bahmut visszafoglalása, hanem a még ott maradó védelem távozási lehetőségének biztosítása volt. Ugyanis a kisebb területi nyereségekkel ukrán oldalról megszűnt a bekerítés veszélye és Kije fokozatosan vonhatta ki megmaradt erőit Hromovo és egyéb elővárosok irányába. Ne feledjük, az utolsó hetekben Ukrajna személyi és technikai veszteségeinek döntő hányada nem a városon belüli harcokban, hanem az orosz tüzérség által folyamatosan tűz alatt tartott ellátási útvonalak mentén szenvedte el.
Kezdetben az orosz parancsnokság vélhetően nem számított arra, hogy Ukrajna ilyen makacsul beleáll Bahmut védelmébe.
Az időnyerési céllal beindított »bahmuti húsdaráló« végül tényleg egy helyi Verdunné formálódott, ahol mindkét oldal veszteségei mellett gyakorlatilag az egész város elpusztult. Viszont utóbbi hadászatilag nézve sajnos a városi harcok velejárója, sőt igazán egyik modern hadsereg sem képes az utcáról-utcára zajló városi harcok időtartamát lerövidíteni. Főképp, ha olyan településről van szó, mint Bahmut, amely esetében az ukrán haderő már 2014-től kezdve fokozatosan megkezdte a védelmi vonalak kiépítését. Ilyenkor jöhet számításba az adott település bekerítése, ám arra a fentebb említett okok miatt végül nem került sor.”
Nyitókép: HANDOUT / ARMED FORCES OF UKRAINE
***
***