A gyász és a kegyelet percei ezek Vágó Istvánnal kapcsolatban

„A gyász és a kegyelet percei ezek Vágó Istvánnal kapcsolatban. De mégis felmerül bennem a (költői) kérdés, hogy azok a káderek, akik mindent elkövettek az elmúlt években hogy őt lejárassák, karaktergyilkolják, lelkileg tönkretegyék és ezzel újabb és újabb szeget beleverjenek a koporsójába, most éreznek valamiféle lelkiismeretfurdalást? Vagy elégedetten hátradőlnek karosszékükben a computerük előtt , ahonnan nyílvesszőjüket küldték egy olyan ember szívébe aki televíziós műsoraival sokat tett azért hogy a fejekben világosság gyúljék és átvegye a fény a sötétséget. Nap mint nap azon dolgoztak hogy egy ember, akinek a meggyőződését nem volt kötelező követni, de tiszteletben tartani igen, rosszul érezze magát a bőrében és a szűkre szabott időben (ami mindenkinek sajnos kevés)nehogy boldogan élje az életét. Az állandó verbális fenyegetések amelyek cikkeik nyomán születtek, őket boldoggá tették? Nem nem és nem. Mindenki meghal kivétel nélkül. A kínzó és a kínzott is. Legyen egyszer egy olyan demokrácia, ahol nem a másik tönkretételével akarjuk a véleményét ignorálni, hanem érvekkel . Vitákkal, nem aljas lejáratókampányokkal.”

Nyitókép: Képernyőfotó