A keresztény konzervativizmus jelenti Európa jövőjét

„A mögöttünk hagyott hétvégén ismét egy keresztény talapzaton álló téma volt az, amely egy zászló alá terelte a magyar társadalmat: ezúttal Ferenc pápa apostoli útja váltotta ki az egész ország szimpátiáját, sőt, egy pillanatra még a politikai csatározások is megszűntek és a baloldal nagyobbik része legalább csöndben maradt a Szentatya látogatásának idejére. Karácsony Gergely főpolgármester és helyettese pedig még arra is hajlandó volt, hogy állami vezetők közé ülve hallgassa végig a katolikus egyházfő Kossuth téri miséjét.

A keresztény alapokon nyugvó társadalmi egységet már megszokhattuk. Ahogyan előző cikkemben is utaltam rá, a kormány migrációval, gyermekvédelemmel, vagy éppen háborúval kapcsolatos álláspontja mind-mind keresztény alapon áll és mindegyik mögött széles társadalmi konszenzus is van. A migrációval és a gyermekvédelemmel kapcsolatban ezt egy-egy népszavazás erősítette meg, a békepárti álláspont mögött pedig az országgyűlési választáson sorakozott fel az emberek többsége. Ha valaki a politikai folyamatok mögé nézve szemlélte ezeket az eredményeket és jelenségeket, már korábban rájöhetett arra, hogy a kereszténységnek egy pártok felett álló, integratív szerepe van a kormányzat politikájában és így a teljes társadalomban is.

Nem véletlen, hogy – ugyan most már több részre szakadva – 2000 éve uralja a világot és alakította, formálta, megalapozta az európai kultúrát. Ferenc pápa látogatása ráadásul részben még ennél is többet hozott. A keresztény alapon álló nemzeti konszenzusból eddig kimaradó sőt, az ellen hangosan tiltakozó és homlokegyenest más álláspontot képviselő baloldali pártok most legalább annyi önkontrollt gyakoroltak, hogy a látogatás idején sem a Szentatyát, sem a kormányt nem bírálták. Kis eredmény, mégis nagyon értékes, mert még inkább megerősít abban, hogy a kereszténységnek még most, a XXI. században is van ereje ahhoz, hogy békét hozzon oda, ahol békétlenség van.”

*** 

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán