Keresztények közötti testvérháború – ezt gondolja Ferenc pápa az orosz–ukrán konfliktusról. De miért óvatos a pápa, miért nem hajlandó nyíltan állást foglalni egyik oldal mellett sem?
A szerző a Mandiner főmunkatársa
A Szentszék diplomáciája a modern korban a békés megoldások híve volt, és a béke érdekében vállalt közvetítést.
– csak egy példa: nem maradtak ki a „csuhás diplomaták” az 1962-es kubai rakétaválság rendezéséből sem.
A katolikus egyház a második vatikáni zsinat után közeledni kezdett az ortodoxiához. VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a görög ortodox egyház vezetője több találkozás után 1965-ben kölcsönösen visszavonta az 1054-es kiközösítéseket.
II. János Pál annyira igyekezett közeledni az ortodoxokhoz, hogy a moldvai csángók miseproblémáit is alárendelte ennek – aminek mi, magyarok nem örülhettünk –, ám nagy álma, a II. Alekszij moszkvai pátriárkával való személyes találkozó nem jött össze.
Az ortodoxia formális központja – első az egyenlők között – Konstantinápoly, azaz Isztambul, ám valódi erőközpontja Moszkva. XVI. Benedek pápa többször találkozott Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárkával. Alekszij 2008-ban elhunyt, és Kirill lett minden oroszok pátriárkája, XVI. Benedek pedig 2013-ban lemondott, és Ferenc érkezett utána.
2016. február 12-én Kubában, a havannai reptéren találkozott Ferenc és Kirill.
A két fél aláírt egy harmincpontos közös deklarációt, melynek egyik legfontosabb pontja a közel-keleti keresztények helyzetének előmozdítása volt, emellett a „szekuláris ideológiát” is elítélték, együtt a konzumerizmussal, a család hanyatlásával, a reprodukciós technológiákkal és az eutanáziával. Ahogy Victor Gaetan megjegyzi God’s Diplomats (Isten diplomatái) című kötetében: a katolikus egyház az erősen ortodox Oroszországot a szekularizmus és a radikális iszlám elleni szövetségesnek tekinti. Elvégre az 1991-es 37 százalékról 2015-re 71 százalékra nőtt azok aránya, akik ortodoxnak vallják magukat, az orosz állam és az ortodox egyház pedig szorosan együttműködik.
A szintén keleti szláv, ortodox többségű Ukrajnának két nagy ortodox egyháza van: az egyik Moszkvához hű, a másik autokefál, autonóm, kijevi székhelyű. Emellett van egy kicsi helyi római katolikus és egy nagy, keleti rítusú, de Róma-hű görögkatolikus egyház, amelyet a kommunizmus idején beolvasztottak az ortodoxba. Szóval errefelé a történelmi érzékenységek át- meg átfedik egymást.
Innen lehet megérteni Ferenc pápa orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját. A katolicizmus és az ortodoxia amúgy is közelebb áll egymáshoz mind doktrinálisan, mind liturgikusan, mint a katolicizmus és a protestantizmus.
Persze a szembenállás történelmi gyökerei mélyebbek – közel fél évezreddel nyúlnak régebbre, mint a protestantizmus megjelenése.
és a személyes viszonyra helyezi a hangsúlyt. Ez is közrejátszhatott abban, hogy Ferenc Budapesten találkozott Ilarion metropolitával. De hogy aztán miként tovább, az jó kérdés. Ukrajnában az egyház diplomatáinak is fel van adva a lecke. Talán a Szentlélek segítségével találnak kiutat.
Fotó: MTI/ EPA-ANSA/ Angelo Carconi
A Tisza hamiskártyás, csak abban bizakodhatunk, hogy minél kevesebb embert lesz módja megtéveszteni; azt ugyanis azok sem érdemlik, akik bíztak benne. Szalai Zoltán írása.
A túl sokat akadékoskodó belgákat ígéretekkel fizetnék ki, a lényeg, hogy a 60 milliárd euró Kijev számláján landoljon. És ezt most még be is vallották.
A német hadsereg rugalmas szállítási megoldásokat tervez...
Jonas Wikman úgy fogalmazott, hogy a fronton a taktika hétről hétre változik és már egyetlen fegyvert sem úgy használnak már, ahogyan eredetileg tervezték.
„Mi ezt igencsak meghallottuk” – üzenték Kijevből.
Pasi Paroinen szerint Zelenszkij teljesen eltékozolja Ukrajna minden erőforrását.
Magyar Péter ciklikusan újra elmeséli ugyanazt a történetet.
A Tisza hamiskártyás, csak abban bizakodhatunk, hogy minél kevesebb embert lesz módja megtéveszteni; azt ugyanis azok sem érdemlik, akik bíztak benne. Szalai Zoltán írása.
