„Az elmúlt választások során az ellenzéki politikai pártok nem voltak képesek kormányképességükről meggyőzni a választókat. Ebben döntő szerepet játszott a Márki-Zay Péter, Dobrev Klára és Karácsony Gergely csalfa együttműködési háromszögéből bekövetkezett népi kiábrándulás. Hamarosan újra választások közelegnek: kell-e még összefogás?
A közelgő önkormányzati (+EU) és a távolabbi parlamenti választásokra külön stratégiával készülhetnek a pártok. A kormány az önkormányzati választásokat fontosabb csatatérnek tarthatja, mint az országosat, hiszen utóbbinál a fölényét sokféle biztosíték garantálja. Az európai választások ellenzéki mérőfunkciója ugyanakkor az új rendszerben – amikor egyszerre tartanak két voksolást – meggyengül. Amúgy is: az Európai Unió zsombékos terep, ott személyesen Orbán Viktor és társai verik ki a biztosítékot. (Bármit állít is a kormány, az ott kibontakozott felháborodáshoz a hazai ellenzék uniós munkája aligha elegendő.)
Kétféle csatateret látok. Folyik egy látszatháború (EU-választások), meg egy valódi (önkormányzati voksolás), és a Fidesz az utóbbira koncentrál, mert jelenleg ott a hatalom kihívása. Vagyis az ellenzéknek is az önkormányzatokra kell összpontosítania. Ami nem működik országosan, helyben kiváló politikai eszköz lehet. Az önkormányzati választásokon az ellenzéki pártok azokkal fogjanak össze, akikkel több szavazat és stabilabb működés érhető el. Ha ott a választók kedvezően fogadják a politikai kínálatot, az ellenzéki EU-listákra is többen szavaznak.
A három év múlva esedékes országos választás reális tétje egyelőre a minél több parlamenti hely – de nem a többség – megszerzése. Talán ma sokan gondolják, hogy az ellenzéki pártok közötti vetélkedés rontja a közös esélyeket. Az árstop és a központi beavatkozás hazájában ez meggyőzően hangozhat, de a 2021-2022-es tapasztalataink ellene szólnak.”
Fotó: Ficsor Márton