„Belegondolt abba már valaki, hogy a mai »könyvégetések« (ld. legutóbb Agatha Christie átírása) mennyire korrelálnak azzal, hogy egyre kevesebben olvasnak könyvet? Vagy hogy egyre szarabb a popzene? Vagy hogy egyre silányabb a sci-fi?
A cancel culture persze lélektani vonatkozásokkal is bír, hiszen a tehetségtelen, a terméketlen, az alkotóképtelen élvezettel tapossa meg a tehetségest, a termékenyt, az alkotót. Milyen jó érzés is lehet kimutatni a klasszikusokról, hogy szexista meg rasszista férgek voltak, Shakespeare-től Hume-on át Tolsztojig! De az se probléma, ha a megbélyegzett alkotó forradalmár volt, a mű pedig a maga korában lázadás és progresszió. Hiszen nincs olyan, hogy »a maga korában«. A woke nem megérteni akar, sőt, szemben a korábbi baloldali irányzatokkal, még előképekre sincs szüksége. Ahogyan jövőképe sincs, csak valami homályos utalgatás az »elfogadó« társadalomról.
Tulajdonképp a lényeg, hogy ne kelljen tanulni. Járjon diploma az analfabétának is, valamely éppen felfedezett vagy épp konstruált áldozatisága miatt. Pontosabban: magára az analfabétizmusra járjon diploma. Amit aztán el lehet nevezni afrikai matematikának vagy gender történelemnek, vagy leszbikus filozófiának, vagy bárminek. A jelenség az iskolarendszer válságával és vele a gyerekmunka visszatérésével is összefügghet. Nálunk a refeudalizációs kísérlet »kezeli« ugyanezt a válságot.”
Kép forrása: Twitter