Példátlan a katolikus egyházfő háromszori látogatása a magyarok közé. A pápa valamiért hisz bennünk. Értéket lát bennünk. Megragadta őt valami a magyarságban.
Most nem annyira érdekel, hogy mit mondanak a vatikanológusok, hol helyezhetők el Ferenc pápa lépései az argentin egyházfő pályafutásában és politikájában, meg a katolikus egyház nagy történetének jelenkori epizódjaiban.
Engem most csak a tény érdekel: alig öt év alatt
harmadszor fordul hozzánk, hívőkhöz és a nem is annyira hívőkhöz, harmadszor tesz gesztust ennek a sokat látott, valójában nem is olyan nagy arányban katolikus és nem is annyira mélyen vallásos népnek, ami a mienk.
A háromszoros pápalátogatás példátlan a kétezer éves egyház és az 1100 éve a Kárpát-medencében élő magyarság réges-régi kapcsolatrendszerében. És milyen szép is volt az eddigi két Ferenc-látogatás!
Ferenc pápa miséje Csíksomlyón
Katolikusként persze könnyű mondanom, de mind a 2019-es erdélyi, csíksomlyói misézése, mind a 2021-es, budapesti Hősök terén tartott szentmiséje felemelő esemény volt – és sajnos mindkettőt csak a tévé képernyőjén láttam.
Kell-e részletezni Csíksomlyó jelentőségét? A romániai látogatásra érkező katolikus pápa döntését,
– akik történetesen székelyek, magyarok, és akik ezer évnyi viharos történelem közepette, s száz éve egy idegen, sokszor ellenséges ország közepébe kerülve is kitartottak hitük, identitásuk és kultúrájuk mellett? A pápa gesztusai a csíksomlyói hívek felé, az ott megjelent zarándokok, papok és püspökök gesztusai a pápa felé – nagyszerű és felemelő esemény történt a székely hegyek között 2019-ben.
És két évre rá jött a budapesti eucharisztikus kongresszus, amire szintén derűvel emlékezhetünk vissza: a tökéletes kora őszi napsütésben, világító kék ég alatt
– mindez úgy is teljes és emlékezetes élmény marad, hogy Ferenc csak futólag jött Budapestre, és indult is tovább szlovákiai látogatására.
A pápai mise a Hősök terén
S most jöhet a harmadik találkozásunk Ferenc pápával.
Az előző látogatás után, Pozsonyból Rómába tartva, a repülőgépen újságírói kérdésre reagálva azt mondta: „Megígértem az elnökötöknek, akivel találkoztam – ez a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rákövetkező évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értékük van a magyaroknak. Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.”
Ahogy minket is megérinthet ennek a távoli országból érkezett, már igen idős, sok szempontból sokak által vitatott megítélésű, mégis Szent Péter trónusán ülő, a kétezer éves egyház vezetésének terhét 86 évesen is hordozó Ferenc pápának a gesztussorozata. Hogy háromszor tiszteli meg a magyarságot látogatásaival.
Nem is vagyunk a harcos katolicizmus zászlóvivői. Legtöbbünk ünnepekkor vagy akkor se megy be templomba. Nem beszélve a magyarság különös sajátosságáról, a nálunk hamar és mélyen gyökeret eresztő protestantizmus erős jelenlétéről, Európa e katolikusok és ortodoxok közé szorult szegletében.
A pápa valamiért mégis hisz bennünk. Értéket lát bennünk. Megragadta őt valami a magyarságban.
Talán lehet, hogy akkor mi is hihetnénk jobban magunkban. És hihetnénk jobban is, a hitben. És több értéket is láthatnánk magunkban. S megragadhatna minket magunkat is a magyarságunk. A pápa megtudott valamit rólunk és megkedvelt bennünket. Tegyünk hát mi is így. Ő már nem feledkezik meg rólunk.
„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.”
Nyitókép: Shutterstock
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Tarr Zoltán aspiránsa a Pride-ról így nyilatkozott: „Ilyen alapon az úrnapi körmenetet is be lehet tiltani”.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Ez ellen mindig tiltakoztam és most is tiltakozom, mert nem történt így.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
„A vajdasági magyarok a választáson elmondták a véleményüket” – jelentette ki Pásztor Bálint.
Az úgynevezett svájci rendszert már megismerhettük a nemzetközi kupasorozatokban.
A választások óta eltelt időben érdemi kormányzást nem nagyon láttunk. Fut az abszolút filmszínház, miközben másokat próbálnak erőből lenyomni.
