Ferenc pápa a magyarság barátja

Most nem annyira érdekel, hogy mit mondanak a vatikanológusok, hol helyezhetők el Ferenc pápa lépései az argentin egyházfő pályafutásában és politikájában, meg a katolikus egyház nagy történetének jelenkori epizódjaiban.

Engem most csak a tény érdekel: alig öt év alatt

harmadszor fordul hozzánk, hívőkhöz és a nem is annyira hívőkhöz, harmadszor tesz gesztust ennek a sokat látott, valójában nem is olyan nagy arányban katolikus és nem is annyira mélyen vallásos népnek, ami a mienk.

A háromszoros pápalátogatás példátlan a kétezer éves egyház és az 1100 éve a Kárpát-medencében élő magyarság réges-régi kapcsolatrendszerében. És milyen szép is volt az eddigi két Ferenc-látogatás!

Ferenc pápa miséje Csíksomlyón

Katolikusként persze könnyű mondanom, de mind a 2019-es erdélyi, csíksomlyói misézése, mind a 2021-es, budapesti Hősök terén tartott szentmiséje felemelő esemény volt – és sajnos mindkettőt csak a tévé képernyőjén láttam.

Kell-e részletezni Csíksomlyó jelentőségét? A romániai látogatásra érkező katolikus pápa döntését,

– akik történetesen székelyek, magyarok, és akik ezer évnyi viharos történelem közepette, s száz éve egy idegen, sokszor ellenséges ország közepébe kerülve is kitartottak hitük, identitásuk és kultúrájuk mellett? A pápa gesztusai a csíksomlyói hívek felé, az ott megjelent zarándokok, papok és püspökök gesztusai a pápa felé – nagyszerű és felemelő esemény történt a székely hegyek között 2019-ben.

És két évre rá jött a budapesti eucharisztikus kongresszus, amire szintén derűvel emlékezhetünk vissza: a tökéletes kora őszi napsütésben, világító kék ég alatt

– mindez úgy is teljes és emlékezetes élmény marad, hogy Ferenc csak futólag jött Budapestre, és indult is tovább szlovákiai látogatására.

A pápai mise a Hősök terén

S most jöhet a harmadik találkozásunk Ferenc pápával.

Az előző látogatás után, Pozsonyból Rómába tartva, a repülőgépen újságírói kérdésre reagálva azt mondta: „Megígértem az elnökötöknek, akivel találkoztam – ez a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rákövetkező évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értékük van a magyaroknak. Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.”

Ahogy minket is megérinthet ennek a távoli országból érkezett, már igen idős, sok szempontból sokak által vitatott megítélésű, mégis Szent Péter trónusán ülő, a kétezer éves egyház vezetésének terhét 86 évesen is hordozó Ferenc pápának a gesztussorozata. Hogy háromszor tiszteli meg a magyarságot látogatásaival.

Nem is vagyunk a harcos katolicizmus zászlóvivői. Legtöbbünk ünnepekkor vagy akkor se megy be templomba. Nem beszélve a magyarság különös sajátosságáról, a nálunk hamar és mélyen gyökeret eresztő protestantizmus erős jelenlétéről, Európa e katolikusok és ortodoxok közé szorult szegletében.

A pápa valamiért mégis hisz bennünk. Értéket lát bennünk. Megragadta őt valami a magyarságban.

Talán lehet, hogy akkor mi is hihetnénk jobban magunkban. És hihetnénk jobban is, a hitben. És több értéket is láthatnánk magunkban. S megragadhatna minket magunkat is a magyarságunk. A pápa megtudott valamit rólunk és megkedvelt bennünket. Tegyünk hát mi is így. Ő már nem feledkezik meg rólunk.

„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,

nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:

Magyarországról, Édes hazánkról,

ne feledkezzél el szegény magyarokról.”

 Nyitókép: Shutterstock