Mindezek mellett még egy szenzációval szolgál a könyv.
„A háború után a túlélők egy részének minden keserűsége a zsidó tanácsok (értelemszerűen főleg a fővárosi) tagjai ellen fordult. (...) Ez évtizedekre meghatározta a közfelfogást, amihez egyes történészek – különösen Karsai Elek és Randolph R. Braham – elfogultsága is hozzájárult. A könyv egyik joggal szenzációsnak tekinthető eredménye Braham ez irányú munkásságának a megalapozott kritikája. (...)
Az egész tanulmányt átszövik kimondva-kimondatlanul az emberi természetről szóló, szociálpszichológiai mélységű, jól dokumentált felismerések. Gyarló emberek egy borzalmas korban igyekeztek segíteni a lehető legtöbb társuknak; folyamatos fenyegetések közepette, kifosztva, eszközök nélkül próbálták elodázni az elkerülhetetlen végzetet. (...)
Mindezek mellett még egy szenzációval szolgál a könyv. Történészek között is vita tárgya, hogy Koszorús Ferenc vezérkari ezredes akciója, a csendőrök kiszorítása Budapestről 1944. július 6-án milyen indíttatásból született. A csendőrpuccs megakadályozása volt elsősorban a célja? Vagy a zsidók deportálásának a megakadályozása? Karsai László szerint Koszorús egyenesen semmit nem tett a zsidók megmentése érdekében, memoárjában hazudik erről. Ungváry Krisztián szerint pedig »nem arra kapott parancsot, hogy a budapesti zsidókat megmentse, hanem arra, hogy a csendőrséget Budapestről eltávolítsa«.
Nos, Veszprémy László Bernát egyértelműen bizonyítja, hogy a zsidó tanács vezetői eljártak Horthynál, és az ő tárgyalásaik eredménye volt Koszorús csapatainak a bevonulása a fővárosba, a magyar Holokauszt legnagyobb embermentő akciója.”
Fotó: Fortepan 172022
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
