Mindezek mellett még egy szenzációval szolgál a könyv.
„A háború után a túlélők egy részének minden keserűsége a zsidó tanácsok (értelemszerűen főleg a fővárosi) tagjai ellen fordult. (...) Ez évtizedekre meghatározta a közfelfogást, amihez egyes történészek – különösen Karsai Elek és Randolph R. Braham – elfogultsága is hozzájárult. A könyv egyik joggal szenzációsnak tekinthető eredménye Braham ez irányú munkásságának a megalapozott kritikája. (...)
Az egész tanulmányt átszövik kimondva-kimondatlanul az emberi természetről szóló, szociálpszichológiai mélységű, jól dokumentált felismerések. Gyarló emberek egy borzalmas korban igyekeztek segíteni a lehető legtöbb társuknak; folyamatos fenyegetések közepette, kifosztva, eszközök nélkül próbálták elodázni az elkerülhetetlen végzetet. (...)
Mindezek mellett még egy szenzációval szolgál a könyv. Történészek között is vita tárgya, hogy Koszorús Ferenc vezérkari ezredes akciója, a csendőrök kiszorítása Budapestről 1944. július 6-án milyen indíttatásból született. A csendőrpuccs megakadályozása volt elsősorban a célja? Vagy a zsidók deportálásának a megakadályozása? Karsai László szerint Koszorús egyenesen semmit nem tett a zsidók megmentése érdekében, memoárjában hazudik erről. Ungváry Krisztián szerint pedig »nem arra kapott parancsot, hogy a budapesti zsidókat megmentse, hanem arra, hogy a csendőrséget Budapestről eltávolítsa«.
Nos, Veszprémy László Bernát egyértelműen bizonyítja, hogy a zsidó tanács vezetői eljártak Horthynál, és az ő tárgyalásaik eredménye volt Koszorús csapatainak a bevonulása a fővárosba, a magyar Holokauszt legnagyobb embermentő akciója.”
Fotó: Fortepan 172022
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
A köztársasági elnök szerint nehéz a múlt felidézése a holokauszt 80. évfordulóján, mert elevenen szembesít ma is a régi bűnökkel.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Magyar „szexista megjegyzései” kiverték a biztosítékot az MSZP-s politikusnál.
Még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét a nemzetgazdasági miniszter.
