Mindig akadnak olyan nagy magyar személyiségek, akik megvédik, kivezetik hazánkat a bajból.
„Vajon Károlyi Mihály és Kun Béla, amikor elmenekültek teli börönd ékszerrel, pénzzel Ausztria, Cseh ország felé, akkor ugyanígy leborultak a határon az anyaföldre? Kötve hiszem. Hiszen gondoskodtak, hogy ne legyenek mega régi határaink, aztán néhány évtizedig mindent elkövettek, hogy az alig talpra állított Magyarországot, amit nemzeti gondolkodású államférfiak vezettek – Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kuno, Horthy Miklós – lejárassák és hazugságaikkal megfosszák a külföldi megbecsülésektől. Aztán forradalmunkat egy szintre hozták az 1945 utáni szovjet megszállással, a kommunista diktatúrákkal, amikor is ezreket koncepciós perekkel kivégeztek, tízezreket börtönbe s kényszermunkatáborokba zártak, nyolcszázezer magyar a szovjet Gulag táboraiban, lágereiben dolgozott kegyetlen körülmények között, háromszázezren soha nem tértek haza. Megtorlásukkal több mint fél millió embert emigrációba kényszerítettek 1945 és 1956 után és negyven éven át újból kifosztották, eladósították hazánkat. Ez volt a kommunizmus.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy 1848 március 15-e nem lehetett nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Szabadon nem lehetett forradalmunkról megemlékezni, a Petőfi szobornál és a Batthyany örökmécsesnél évről évre rendőrök gumibotoztákl, verték szét az emlékezőket. Na, ezek voltak a Forradalmi Ifjúsági Napok. Az 1956-os forradalom leverése után március 15.-e félelmetessé vált a hatalom szemében. Kádár Jánosék a szovjet fegyverek árnyékában paranoiásan rettegtek a kokárdás ünneptől.
1848-49-et csak az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz lehet hasonlítani. Mindkét történelmi pillanatban idegen hatalom, idegen zsarnokság, katonai megszállás miatt lázadt fel a nép a szabadság megszerzéséért, a szuverenitásért. Végül is a több évezredes szellemi és lelki örökség, átöröklés, az akarat, a bátorság, a leleményesség valahol mindig megvédi, életben tartja a magyarokat. A magyar népnek mindig az volt és az a szerencséje, hogy mindig akadnak olyan nagy magyar személyiségek, akik megvédik, kivezetik hazánkat, Magyarországot a bajból.”
Nyitókép: Wikipédia
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
