A svéd és a finn NATO-csatlakozásra így válaszolhat Moszkva

„A NATO több szempontból is jól jár a finn és svéd tagsággal. Először is a két ország felvétele látványos és határozott stratégiai üzenet az orosz vezetés felé politikájának kontraproduktivitásáról.

2021 decemberében ugyanis a NATO bővítésének leállítása és a szövetség 1997 májusát követő csapattelepítéseinek visszavonása volt az Ukrajna elleni háborúra készülő Moszkva két fontos követelése, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Moszkva saját érdekszférájaként tekint Kelet-Európára. Másodszor, a két ország felvételével lényegében NATO-beltengerré válik a Balti-tenger, s mivel svéd és finn területekkel stratégiai mélységet kap a szövetség északi- és északkeleti régiója, könnyebbé válik a balti országok katonai védelme. Harmadszor, Svédország és Finnország belépésével két olyan országgal bővül a szövetség, amelyeknek stratégiai kultúrája a nemzetközi biztonsági környezet megítélése, az önvédelem és a nemzetközi válságkezelő szerepvállalás tekintetében is számos közös pontot mutat a NATO stratégiai gondolkodásával, koncepciójával és gyakorlatával. Bár a két ország stratégiai kultúrája a tömbön kívüliség (svéd), illetve a semlegesség (finn) nyomán egyedi jellemzőkkel is bír, azonban NATO-kompatibilis, nem törné meg a szövetség politikai egységét és belső szolidaritását. Negyedszer, a finn és a svéd védelmi kiadások is dinamikusan növekedtek az elmúlt évek során. GDP-arányosan Finnország már most teljesíti a szövetség által elvárt 2 százalékos arányt, míg Svédország 2022-ben a GDP 1,45 százalékának megfelelő védelmi költségvetéssel rendelkezett, s 2026-ra tervezi teljesíteni a NATO által elvárt 2 százalékot. S végül ötödször: mind a két haderő területvédelemre berendezett módon működik és jelentős méretű, modern haditechnikát tart hadrendben, amivel egyértelműen erősíti a szövetséget.

A finn haderő egy elsősorban területvédelmi feladatokra felkészített, a férfiak számára kötelező, a nők esetében önkéntes sorkatonai szolgálaton alapuló haderő. Ennek keretében egy viszonylag kis méretű (kb. 20 000 fős) aktív állományt egy rendkívül széles (kb. 238 000 fő) tartalékos állomány tart fenn. A széles körű tartalékos rendszer teszi lehetővé, hogy a haderő jelentős számú haditechnikai eszközt tartson hadrendben. Többek között 100 Leopard 2A6 harckocsit; 212 (BMP–2 és CV9030FIN) gyalogsági harcjárművet; 613 páncélozott szállító harcjárművet; valamint Európában is kiemelkedő mennyiségű, 1500 darab tüzérségi eszközt; illetve 55 F/A–18C és 7 F/A–18D vadászrepülőgépet. Hasonlóan területvédelmi alapon, ugyanakkor jóval kisebb tartalékos állománnyal működik a svéd haderő (Forsvarsmakten), amelynél 2021 végén mintegy 23 600 fő dolgozott, akik közül 9100 fő volt a polgári alkalmazott. A Forsvarsmakten adatai szerint ugyanakkor a hadgyakorlatok idején a szerződésesekkel, ideiglenes részmunkaidősökkel és tartalékos tisztekkel kiegészített svéd haderő létszáma eléri 31 300 főt. Ennek ellenére a svéd haderő is jelentős haditechnikai eszközparkot tart hadrendben, aminek részét képezi többek között 120 Leopard 2A5 harckocsi; 411 gyalogsági harcjármű (zömében CV9040 típus); több mint 1000 páncélozott szállító harcjármű; és 96 JAS 39C/D Gripen vadászrepülőgép. Ez utóbbi jól ismert térségünkben, hiszen a magyar és cseh haderőben is rendszeresített vadászgépekről van szó.

Mivel az orosz vezetés többször felhívta a két ország figyelmét, hogy tartózkodjon a NATO-csatlakozástól, Putyin elnök pedig arról beszélt, hogy csatlakozásuk – ha fenyegetést nem is, de – biztonsági kockázatot jelent Oroszországnak, s ennek súlyos politikai és katonai következményei lesznek, sokan arra számítanak, hogy a moszkvai vezetés ellenlépéseket vagy akár megtorló lépéseket is tehet a finn és a svéd nato-csatlakozásra válaszul.”

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

***