A finn NATO-tagság önmagában nem veszélyezteti a békét

2023. február 27. 10:07

A finn és svéd csatlakozás ugyanakkor tovább növeli az EU függőségét a katonai szervezettől és az USA-tól.

2023. február 27. 10:07
null
Hegyi Gyula
Hegyi Gyula
Index

„Finnország NATO-tagsága a finnek és oroszok kétszáz éves együtt-, majd egymás mellett élésében jelentős fordulatot hoz. A két ország viszonyában eddig szinte minden formációt kipróbáltak már. A Finn Nagyhercegség 1809-ben került Svédországtól a cári Oroszországhoz. A finn közvélemény ma is megosztott abban, hogy melyik függés volt a rosszabb. A svédek lenézték a finneket, az oroszok pedig antidemokratikus rendszert kényszerítettek rájuk, de viszonylag széles autonómiával. Az ország függetlenségét 1917-ben a bolsevikok deklarálták, és Moszkva a balti államokéval szemben a finnek önállóságát később is elfogadta. A függetlenség kikiáltását szörnyű polgárháború követte a vörösök és a fehérek között, az utóbbiak győzelmével. Ennek olyan hosszú az árnyéka, hogy a finn családok ma is nyilvántartják, melyik oldalon harcoltak a felmenőik, és a »vegyes« házasság ténye máig legalábbis említést érdemel. A baloldaliak által csak »mészárosoknak« nevezett fehérek a rövid bosszú után a megbékélés mellett döntöttek, és Finnország azóta is öntudatos, stabil demokrácia.

Két évtizedes együttélés után a Leningrád körüli területek megszerzésének indokával a sztálini Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot.

Erről az úgynevezett téli háborúról azért érdemes röviden szólni, mert sok tekintetben hasonlított a mai orosz-ukrán háborúhoz. Ezt is orosz biztonsági és területi követelések előzték meg, amelyek finn elutasítása után az oroszok megtámadták a sokkal kisebb Finnországot.

De az ukránokhoz hasonlóan a finnek is bátran ellenálltak, és az orosz hadsereg eleinte súlyos vereségeket szenvedett. Az orosz haderő szervezetlensége később tévesnek bizonyuló optimizmussal öntötte el Hitlert is, aki könnyű menetelésnek gondolta a majdani invázióját. A mennyiségi különbség azonban végül győzött a Téli Háborúban, és Finnország területének egytizedét kénytelen volt átadni Oroszországnak. A finnek bátorsága így is széleskörű nemzetközi elismerést keltett.”

Nyitókép: MTI/ EPA/ Stephanie Lecocq

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lajoss
2023. február 27. 16:28
Talán ezt bízzuk a svédekre és a finnekre..mi,meg csak zsarolunk,zsarolunk,zsarolunk..mást már nem tudunk.
bispora
2023. február 27. 12:31
"A mennyiségi különbség azonban végül győzött a Téli Háborúban, és Finnország területének egytizedét kénytelen volt átadni Oroszországnak. A finnek bátorsága így is széleskörű nemzetközi elismerést keltett.” Azért én a cikk végére odaírtam volna, hogy a máig tartó 75 éves időszakban a finn-orosz határ a bééke szigete volt, az oroszok még laktanyákat se raktak a finn határra. A finnek félelme az oroszoktól az elmúlt 70 év fényében teljesen alaptalan.
pepita
2023. február 27. 11:12
Nocsak nocsak egyre többet aktivizálja magát az utóbbi időben ez a Ted Kereshe .
zara
2023. február 27. 11:01
önmagában nem , de az egyetlen ok amiért fel akarják venni az h eszkalálni akarják a háborut....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!