„Követelem, hogy akkumulátor-gyárak (sőt, mindenféle gyárak is!) csakis Ázsiában, annak is a távolabbi felén legyenek, és azokban sok ezer gyerekmunkás és nő legyen 28 órás műszakokra kényszerítve napi 2 dolláros munkabérért. Lehetőleg valami olyan diktatúra is legyen, amelyben még halálbüntetés is van.
Mindez azért jó, mert:
– Minden évben támogathatom pénzzel a Conspiracy International-t, hogy harcoljon az emberi jogokért abban a csúnya országban. Lehetőleg almás laptopokkal szaladgálva.
– Aláírhatok petíciókat a gyerekmunka ellen a távol keleti diktatúrákban. (Le a Nike-val és a Gap-pel!)
– Ihatok 1500 forintos szója láttét, ami biztosan fair trade alapon született meg, és utazott 100 000 kilométert, mire elém került a Rádayban, ahol a saját almás laptopom mögül sóhajtozom, és osztom meg Gréta legutóbbi posztját.
– Kérhetem elvitelre a vegán burgert, amikor a Prius-szal odaállok az autós kiszolgálópulthoz és mérhetetlen lenézéssel pillanthatok át a másik autóba, amelyben egy vödör gyerekkel és nagycsaládos matricával kétpofára húst zabál a benzines kocsiban valaki, aki miatt mindig látványosan szégyenkezem Berlinben.”
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
***