Pell bíboros esete a magyar „médiagettóval”

Most itt tulajdonképp George Pell Kardinális szomorú haláláról és botrányos koncepciós peréről van szó vagy a magyarországi politikai helyzet dühödt elemzéséről, netán egymás hecceléséről? Ha maradnánk Pell Kardinális halálánál, akkor a figyelmünket talán az otthonában - Ausztráliában - a főáramú médiában megjelent nemtelen kommentárokra kellene koncentrálni. A Victoriai miniszterelnök, Daniel Andrews, akinek erkölcsi támogatásával történt a Kardinális ellen lefolyt koncepciós per, lesújtóan nyilatkozott, mereven elutasítva az állami temetés lehetőségét, amikor az újságíró ezt tudakolta a tegnap előtti hírekben. Mindezt annak ellenére, hogy az ítéletet, mint azt a fentebb olvasható helyes információ szerint - a Victoriai bíróság által hozott koncepciós per utáni téves ítéletet - az Ausztráliai Legfelsőbb Bíróság egyhangú többséggel jogi szemétdombra hajította. Az ausztráliai fő-sodratu média, különösen az ABC és SBS, mely már évek óta a "progresszív" vagy egyszerűbben a nemzetellenes bal oldali erők által vezettetik, a per alatt, utána és azóta is - az eredeti ítélet megsemmisítésének tényét kendőzi - és ez által a Kardinális ártatlanságának tényét figyelmen kívül hagyva - Pell Kardinálist soha meg nem követve, őt bűnösnek sejteti. Ha a saját hazájában - ártatlansága és meghurcolása ellenére - ilyen nemtelenül bánnak Pell Kardinálissal, miért lepődünk meg a nemzetközi és magyarországi bal oldal és a vallás más, globalista ellenségeinek, visszataszító viselkedésén?

Az utóbbi két-három évtizedben a balliberálisok a pedofília vádját tették a katolikus egyház elleni egyik fő politikai és propagandafegyverré, noha az 1970-es években még éppen közülük kacérkodtak sokan a pedofíliának a homoszexualitáséhoz hasonló normalizálásának a gondolatával. Köztük például Daniel Cohn-Bendit – a párizsi diáklázadások központi alakja, utóbb frankfurti alpolgármester majd európai parlamenti képviselő –, aki ma azt állítja, hogy hazudott, amikor az 1970-es években arról írt (a Pfasterstrand című szélsőbalos folyóiratban), hogy maga is követett el ilyen bűncselekményeket, mégpedig azokat propagandisztikusan, pozitív színben feltüntetve. De jó példa erre Patricia Hewitt brit munkáspárti politikusnő (utóbb egészségügyi miniszter) is, aki az 1970-es években a Polgári Jogok Nemzeti Tanácsa (NCCL - utóbbi nevén Liberty) elnökeként befogadta a Tanács tagjai közé a pedofília normalizásáért lobbyzó PIE (Pedophil Information Exchange) nevű egyesületet. Az NCCL / Liberty ennek eredményeként ki is adott hivatalos nyilatkozatokat, amelyek a pedofília és a vérfertőzés legalizálását támogatták. De a pedofília nem bizonyult eléggé politikailag eladhatónak, túl népszerűtlen gondolat volt, még a baloldali szavazók zöme számára is. Ezért bár az 1980-as években bealkonyult annak, hogy ezt is baloldali céllá tegyék, de az 1990-es években felvirradt annak a lehetőségek, hogy ha már ilyen népszerűtlen ez, akkor jól fel lehet használni a katolikus egyház ellen. Az ellen az egyház ellen, amely a leginkább ellenzi a szexuális szabadosságot, az abortuszt, a homoszexualitást (az új baloldali célokat) – ezért jó, ha van mivel a propaganda szintjén sarokba szorítani. Így aztán egymást érték az utóbbi évtizedekben a hatalmas publicitást kapó perek katolikus papok és püspökök ellen ilyen ügyekben. Lehet, hogy ezen esetek egy része rágalmazás volt – és az adott papot vagy püspököt ártatlanul hurcolták meg és ítélték el –, hiszen míg korábban éppen az esetleges rágalmazás pap áldozatait védte a szemlélet, újabban a papokkal szemben a mindenki gyanús, aki él felfogása vált jellemzővé, és az ártatlanság vélelme egyszerűen eltűnt a médiából, ha papi pedofília témájáról van szó. De félő, hogy nemcsak a médiából tűnt el ez a fogalom, hanem az igazságszolgáltatás is időnként inkább az igazságtalanság szolgálatába állhatott. Ezt mutatja az ausztrál George Pell bíboros ártatlanul történt meghurcolása és elítélése, amiről a cikkben szó van. Őt az ausztrál Legfelsőbb Bíróság 2020. április 7-edikén, 7 tagjának egyhangú döntése alapján fölmentette a pedofil bűncselekmény elkövetésének a vádja alól. Miután több, mint egy évet ült ártatlanul. Pacemakerrel, bottal járva, 78, 79 évesen. Egy kicsit ez volt az ausztrál Mindszenty-per, úgy tűnik.

A disznó papok töredékét sem büntetik meg..

Rövidebben: a Fuggerék szarosgyurija pénzeli őket!