De lehet az egészre, magára Orbániára felülről, általánosságban nézni, és megállapítani: a magyar jogalkotás olyan állapotban van, hogy az Európában általában elfogadott normák szerint törvényességről nem lehet beszélni. Magának az Európában példátlan veszélyhelyzetnek, rendeleti kormányzásnak a szükségessége, így jogszerűsége is erősen vitatható. Se szeri, se száma azoknak a rendeleteknek, amelyeket a különböző veszélyhelyzetekre hivatkozva hoztak, de közük nincs semmilyen »veszélyhez«.
Nézzünk szembe a helyzettel, és állapítsuk meg: Orbániában a »jogalkotás« – a parlamenti és a rendeleti is – lényegében nem más, mint a legdurvább jogfosztás, a pimasz hatalmi önkény rongyosra szakadt leple.
És mindezt éjszaka művelik, ahogy a rablók szokták végezni dolgukat.”
Nyitókép: Mátrai Dávid