Ha érdekel a másik élete, akkor érdekelni fog a hazád is

A miénk biztos nem, patkány.

Gyurcsánnyal / DK-val az élen soha nem fog nyerni a fidesz ellen az ellenzék (meg úgy általában nem nyerne a magyar nép sem). Jó ez így.

Gyurcsány olyan a politikában, mint egy határ, még gözölgö tehénlepény egy budapesti járdán Karácsony föpolgármestersége idején. Nem oda való, de mindenki csak kerülgeti, senki nem akarja eltakarítani, mert undorodnak töle, meg aztán minek vele bajlódni, elvan az ott, nem kér enni, inkább csak úgy körüllépkedik, hogy az már szinte udvarlásnak tünik. Aztán vannak, akik még nem is láttak ilyet, azoknak meg kimondottan tetszik is az "eredetisége" (=bunkósága). A verset, ami Fletóra a legjobban passzolna, azt Juhász Gyula írná meg a legtalálóbban, "Milyen volt böszmesége..." címmel: Milyen volt böszmesége, nem tudom már, De október haván e barbár eszemben jár. Saját sortüzét nézvén, mint részeg gúnár, Lelkében minden találatra szólt egy fanfár. Milyen volt böszmesége nem tudom már, De ha látom e kajlán vigyorgó szerzetet, Szívem sajog, sajnálom e mulya nemzetet, Miért hagyja még öt, miért oly palimadár? Milyen volt böszmesége nem tudom már, De ha arra gondolok, hogy ez a bösz lator, - Ha népem, ne adja Isten, lenne oly botor -, Repetázna, várna ránk a sors, a bús, a sivár.

Sokszor elgondolkodom azon, hogy a globalista ballibernyákokban mi táplálja azt a felfuvalkodott érzést, hogy ök felsöbbrendüek és igy hivatottak arra, hogy másokat morális és politikai kérdésekben kioktassanak. Fizikus lévén a véremben van, hogy a dolgok mélyére nézzek. Furcsállom a világ libernyákjainak a viselkedését annál is inkább, mert megnyilvánulásaikban nem látom azt az isteni szikrát, amit a magasabb rendüeknek óhatatlanul magukban kellene hordozniuk. Úgy viselkednek, minta istentöl kapták volna a kötáblát, amibe minden bölcsesség bele van vésve. De ez nem lehet, mert ök istentagadók, söt egydül ök "tudják", hogy isten márpedig nincsen. Sokan mások ezt legfeljebb gyanítják. De ök "messzebbre látnak" mint a legmodernebb fizika, ami ma már nem zárja ki egy legfelsöbb bölcsesség ill. hatalom létezését, aminek valahogy köze lehet az universium létéhez, müködéséhez. A ballibernyákoknak ugyanis éppen a legotrombább trágárság, a legképtelenebb hazugságok terjesztése a legfeltünöbb ismertetöjelük. Emberi adottságaik nemhogy átlagosak lenné, jóval az alatt vannak. Többnyire csupán ránézésre is unszimpatikusak, mintha kiült volna az arcukra a lelkük kiegyensúlyozatlansága, zavarodott beképzeltségük, gyülöletre való erös hajlamuk. Óriási az ellentmondás aközött, amit ök mondanak és ahogy öket mások, - normális emberek -, érzékelik, megitélik. A konzervativok és a ballibsik céljai és magatartása közötti különbség mégis nagyon egyszerüen kifjezhetö. Közöttük természetesen konkurencia harc folyik, mindketten erösebbek szeretnének lenni a másiknál. A harcmodorban van különbség. A konzervativak úgy akarnak erösebbek lenni, hogy saját magaukat, a saját népüket akarják erösíteni. A ballibsik ellenben úgy akarnak erösebbek lenni másoknál, hogy azok életét, lehetöségeit, mozgásterét igyekeznek megnehezíteni, szétrombolni, lehetetlenné tenni. Ebböl már minden cselekedetük, taktikájuk és stratégiájuk következik is. A ballibsiknek ebböl természetesen adódik egy morális problémájuk: "Miért akarjátok ti mások életét elrontani?" Tehát erre nekik választ kell adni, különben senki nem áll melléjük. Nos az ö válaszuk erre az, hogy: "Azért akarunk mi másokat kinyírni, mert ök gonoszok." Ennek "bizinyításához" persze rengeteg kell hazudni. Nos a ballibsiket éppen azok támogatják, akik ezt a perverz, végletekig hazug és képmutató indoklást elfogadják. Egy futóversenyt is úgy lehet megnyerni, hogy gyorsabban futok, vagy a másikat elgáncsolom. Minden jelenséget a gyökerekböl, - az emberi természetböl -, kiindulva kell elemezni, és nem csak a jelenséggel, a felszínnel foglalkozni.