Azt továbbra sem vitatja senki, hogy az ukránok orosz agresszor ellen vívott hősies harcát támogatni kell. Kérdés, hogy milyen eszközökkel és milyen áron?
Jövőre Brüsszel 18 milliárd eurót, átszámítva kb. 7200 milliárd forintot tervez Kijev rendelkezésére bocsátani – hitelből.
Merthogy egy hét éves költségvetési ciklus kellős közepén vagyunk, így az EU-nak nem nagyon vannak szabadon mozgatható pénzeszközei. Megoldás lehetne az, amit Orbán Viktor is szorgalmaz, hogy a tagállamok adják össze az Ukrajnának szánt pénzt és hogy azt melyik tagország miből finanszírozza, az már legyen az ő gondja. Az EU ugyanakkor más utat választana, méghozzá a közös eladósodást, a közös hitelfelvételt. Hogy aztán azt közösen is kelljen visszafizetni, adósságspirálba taszítva ezzel nem csak egyes országokat, hanem magát az EU-t is.
Merthogy ingyen hitel nincs és egy kölcsön esetén sosem az jár jól, aki felveszi, hanem aki adja.
És itt ennek a kérdésnek is fel kell merülnie, hogy vajon ki lenne az, aki adná ezt a pénzt? És milyen áron? Ráadásul a pénzügyek mindig is a tagállamok saját hatáskörébe tartoztak. Egy újabb közös hitelfelvétel (merthogy egy már volt a helyreállítási alap elindulása előtt) még közelebb lökne minket a közös adópolitikához is, ami jelentősen rontaná például hazánk versenyképességét. Azt gondolom, hogy Ukrajnát másképp kell segíteni, ez ugyanis túl nagy ár. Ráadásul senkinek sem érdeke. Merthogy mi is lenne a közös érdek? Az együttműködés.
Együttműködés Oroszországgal és Ukrajnával is. Európának mindig akkor ment jól, amikor Oroszországból olcsó nyersanyaghoz jutott, Oroszország pedig technológiát kapott Európából. Ráadásul ennek a mindenki számára előnyös kereskedelemnek a nagy része Ukrajnán keresztül zajlott, így Kijev is jól járt. Minden szereplő erősödhetett és nem egymás kárára, hanem egymást segítve, kiegészítve. És ez az, ahová vissza kell térni a lehető leghamarabb. Minden más út csak zsákutca lehet minden fél számára. Szerencsére ezt egyre többen kezdik felismerni Európában is.
Nyitókép: Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
